Hírek

Megemelte az MFB a kkv-knak szóló hitel keretösszegét és meghosszabbította az igénylés határidejét

A jelentős piaci érdeklődés miatt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2020. január végéig meghosszabbította az MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. elnevezésű hitelprogram igénylési határidejét, illetve 100 milliárd forintra emelte a program keretösszegét, a hitel továbbra is a programban részt vevő pénzügyi vállalkozásoknál igényelhető.Az MFB szombati tájékoztatása szerint a konstrukció célja, hogy olyan kis- és középvállalkozásokat juttasson forráshoz, amelyek a piacon jelenleg csak kedvezőtlen feltételekkel vagy egyáltalán nem jutnak hitelhez, bár versenyképességük fokozásához szükségük lenne pénzügyi segítségre. Hogy a refinanszírozási konstrukcióban nyújtott hitel a legközvetlenebb módon juthasson el az igénylőkhöz, a hitelprogram forrásait pályázat útján kiválasztott pénzügyi vállalkozások közvetítik, elsősorban mikro- és kisvállalkozásoknak.A refinanszírozási partnerek visszajelzései alapján jelentős a forrásigény a kkv-szektorban. Az MFB ezért az eredetileg 2018. december 28-án záruló hitelprogram igénylési határidejét 2020. január 31-ig meghosszabbította, a refinanszírozási kölcsönszerződés és hitelszerződés megkötésére pedig 2020. március 31-ig van lehetőség.Az MFB emellett döntött a keretösszeg emeléséről is: a hitelprogramban elérhető teljes forráskeret 70 milliárd forintról 100 milliárdra emelkedett.A konstrukció keretében igényelhető hitelösszeg 1 millió forinttól 100 millió forintig terjedhet. Az elvárt saját erő minimum 10 százalék, a futamidő pedig a hitelcéltól függően maximum 10 év lehet.Beruházási hitelnél a teljes finanszírozás mértéke nem haladhatja meg a nettó bekerülési érték maximum 90 százalékát általános csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, illetve 75 százalékát regionális beruházási támogatás esetén. Önálló forgóeszközhitel kizárólag általános csekély összegű (de minimis) támogatási kategóriában igényelhető.A hitelprogramra pályázhat minden (nem agrár) kis- és középvállalkozás, a hitel felhasználható a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő, Magyarország területén megvalósuló ingatlanberuházáshoz, vásárláshoz, új vagy használt tárgyi eszköz beszerzéséhez, illetve a beruházáshoz kapcsolódó vagy önálló forgóeszköz-finanszírozáshoz - hívta fel a figyelmet közleményében az MFB.

Emelkedik azápolási díj, bevezetik a gyermekek otthongondozási díját

Jövő januártól 15 százalékkal emelkedik az ápolási díj és bevezetik a gyermekek otthongondozási díját.Az Országgyűlés elfogadta a kormány javaslatát az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról. Ennek alapján jövőre15 százalékkal emelkedik a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási díja.Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd. Az ellátás a gyermek életkorára tekintet nélkül nyújtható az őt ápoló szülőnek. Másfélszeres összegű ellátást kap az a szülő, aki több önellátásra képtelen gyermekről is gondoskodik. Az ápolási díj a nyugellátás szempontjából szolgálati időt jelent, a módosítással pedig megteremtik annak lehetőségét, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai esetében is biztosítási időnek számítson.A módosítások értelmében 2019 januárjától átalakul a rehabilitációs kártya használatának szabálya, így a járulékkedvezményt közvetlenül a munkáltató érvényesítheti.2020-tól örökbefogadói díjat vezetnek be, amely a gyed összegével azonos támogatást nyújt 6 hónapon át a gyermeket újonnan örökbefogadó családoknak. Azoknak, akik az örökbefogadói díjhoz szükséges biztosítási díjjal nem rendelkeznek, kibővítik az örökbefogadói gyes-jogosultságát. Szintén 2020-tól egyszeri anyasági támogatásban részesülhet minden örökbefogadó, aki a gyermeket egy évnél rövidebb ideje neveli, függetlenül a gyermek életkorától. Emellett a nevelt gyermek után is igénybe vehető lesz a gyed.A gyermekbántalmazások megelőzése érdekében tovább szigorodik a gyermekek sérelmére bűncselekményt elkövetőkre vonatkozó foglalkozási tilalmak köre és időtartama.A hajléktalanellátással kapcsolatban a törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy ott, ahol nem kötelező átmeneti intézményt fenntartani, a nappali melegedőhöz kapcsoltan alakíthassanak ki külső férőhely formájában lakhatási szolgáltatást.A szociális étkeztetésben meghatározzák a befogadott ellátotti létszámot, jövőre pedig csak olyan településen indítható új népkonyha-szolgáltatás, ahol ahhoz a helyi önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat hozzájárul.

Túlmunka: elfogadták a munka törvénykönyve módosítását

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkerettartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap - vagy 52 hét -, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni - kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.A törvénymódosítást azzal indokolták, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.

Közeledik az adóelőleg-kiegészítés határideje!

Azon adóalanyoknak, akik üzleti éve a naptári évvel megegyezik, a korábban megfizetett társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék és reklámadó előlegeket 2018. december 20. napjáig az adóévben várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük. A kiegészítési kötelezettségről, illetve annak összegéről a társasági adó, energiaellátók jövedelemadója, az innováció járulék esetében a1801. számú bevallást is be kell nyújtani még abban az esetben is, ha ténylegesen nem keletkezik adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség összegét az egyes adónemeknek megfelelő számlaszámra kell teljesíteni. Amennyiben az adózó az adó összegét ? figyelemmel az adóév során megfizetett adóelőlegek összegére is ? a jelzett határidőig nem fizeti meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az éves adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A társasági adóval kapcsolatos adóelőleg-kiegészítéssel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben az adózó a Tao. tv. 24/A.§-a szerinti adó-felajánlással él, a 1801-es bevallás helyes kitöltésére kiemelt figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a felajánlás elbírálása mielőbb megkezdődhessen. Azoknál a felajánlásoknál, ahol a kedvezményezetti célról szóló igazolás benyújtása eredetben, papír alapon szükséges, azt az elbírálás meggyorsítása érdekében célszerű szkennelt formában is csatolni a bevalláshoz.

Érdemes kihasználni az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezményt

Aki idén indít nyugdíjcélú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében.Az öngondoskodást adókedvezményekkel segítik az adótörvények. Idén mintegy 710 ezren vettek igénybe adókedvezményt az önkéntes pénztári megtakarításaik után.Alapvetően három nyugdíjcélú megtakarítás létezik: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár.Minden befizetés után igénybe vehető az adókedvezmény, ami a befizetések 20 százaléka, de az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetésnél maximum egy évben 150 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál legfeljebb 100 ezer (illetőleg 130 ezer), a nyugdíjbiztosítási szerződés esetén pedig 130 ezer forint a felső korlát.Ha valakinek több nyugdíjcélú megtakarítása is van, akkor az adókedvezmény éves korlátja még magasabb: 280 ezer forint. Az adókedvezményt azok a magánszemélyek, akik még idén kötnek ilyen szerződést, már jövőre igénybe is vehetik.

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).A gazdák 2018-ban 13,3 milliárd forintnyi növénybiztosítási díjat fizettek be, amelyből több mint 9,8 milliárd forint után igényelhető díjtámogatás. A szövetség közleménye szerint a kifizetések december 15-én indulnak, a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Magyar Államkincstár (MÁK) intézi.A hét éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 65 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a túligénylés mértéke az előző évi 2,4 milliárdról 1,4 milliárd forintra csökkent, így a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezőbb arányok mellett zajlik majd - közölték.A közlemény szerint a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a tavalyi 49 százalékkal szemben a maximális mértékű, 65 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák.A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 40 százalék, a többi növény (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. Utóbbi két típus esetében tavaly 34-34 százalékos volt a megállapított mérték - közölték.Póczik András, a FBAMSZ szakértője a közleményben kedvezőnek nevezte, hogy a biztosított állományok összetételében kis elmozdulás van az értékesebb szőlő-és gyümölcskultúrák irányába. Nő az igény arra, hogy a biztosítók is tovább szélesítsék a gyümölcsbiztosítások kockázatvállalási körét, ami fontos feltétele a szegmens további bővülésének - tette hozzá.Az alkuszok szövetsége kitért arra, hogy a kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot idén az átlagos mértékben sújtották a természeti csapások. A tavaszi fagy idén legnagyobb mértékben a nyugati országrészben (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben) okozott károkat, míg a nyári jégverés a legjelentősebb károkat Tolna megyében okozta. A viharkárok összmértéke mérsékelt maradt, de a helyi jellegű természeti csapások számos területen okoztak jelentős pusztításokat.A jövő évi változások közé sorolták, hogy átrendeződnek a támogatott biztosítások típusai, így egyebek között a C típusban csak szántóföldi kultúrák maradnak. Az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére - jegyezték meg.A közlemény szerint a gazdálkodók jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak.

Termőföld infók a KSH-tól

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavalyKevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.Tavaly 73 ezer hektár mező- és erdőgazdasági földet értékesítettek, ez az előző évi harmada. A visszaesésben közrejátszott, hogy lezárult a 2016-ban rendkívüli termőföldforgalmat eredményező Földet a gazdáknak! program - hívja fel a figyelmet a KSH. Az értékesítés volumene a 2015. évi szintnek felelt meg, viszont a magas áraknak köszönhetően a 2017. évi forgalmi érték 38 százalékkal meghaladta a két évvel korábbit.A termőföldárak növekedése az előző két évinél (10, illetve 22 százalék) lényegesen kisebb ütemben ugyan, de folytatódott: az árak átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 3,7 százalékkal nőtt, 1 millió 350 ezer 600 forint volt hektáronként.A földbérleti díjak emelkedése is mérséklődött: 2017-ben egy hektár szántó éves bérleti díja 52 300 forint volt, 5,8 százalékkal több a 2016. évinél.Az összes értékesített termőföldterületen belül a szántó részesedése (72 százalék) csökkent, az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és gyümölcsös (4 százalék) javára. Országos átlagban a szőlőterületek ára 16 százalékkal, a gyümölcsösöké és az erdőké 12-12 százalékkal, a gyepeké 9,7 százalékkal nőtt.A legtöbb termőföldet a kiadvány szerint Bács-Kiskun megyében értékesítették, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Biharmegye követte (8400, 7900 és 5800 hektár). A szántó hektáronkénti átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,7-1,8 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb (700-900 ezer forint/ hektár) Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében.Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők.Tavaly a szántók éves bérleti díja - az előző évi 8,2 százalékos növekedés után - átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett, 52 300 forint volt országosan. A legmagasabb bérleti díjat a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is Hajdú-Biharban és Tolnában kellett fizetni egy hektárért: 70 900, illetve 70 100 forintot. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31 500, utóbbiban 35 600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért a KSH kiadványa szerint.

NAV: jövőre a horgászengedély igényléséhez is kell adóigazolvány

Jövőre a horgászengedélyek kiváltásához is szükség lesz az adóazonosító jelet igazoló okmányra - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddenAz adóhatóság azt ajánlja a horgászoknak, hogy időben ellenőrizzék az adóigazolványukat, vagy igényeljenek a NAV honlapjáról letölthető, nyomtatva és ügyfélkapun keresztül is benyújtható T34-es adatlapon adókártyát. A papírokat személyesen vagy postán is el lehet juttatni az adóhatósághoz, illetve a kormányablakokban működő NAV-ablakokban is benyújtható.Az első adókártyák kiállítása ingyenes, de nem kell fizetni adatváltozás miatti cserénél és akkor sem, ha az igazolványt ellopták. Más esetekben az igénylőnek háromezer forintot kell fizetnie az adóigazolványért. A NAV az igényléstől számított 15 napon belül postázza a kártyákat, de szükség esetén helyettesítő igazolást is készít azokról - olvasható a közleményben.

A pénztári hozzájárulás az egyik legjobb munkáltatói juttatás marad jövőre

Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás, a dolgozók számára kedvezőbb az adózása, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként kapnák meg - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség).A szövetség szerint a munkavállalók 65-70 százaléka fontosnak tartja, hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásához, ezen belül az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári takarékoskodáshoz, ezért érdemes a juttatási csomagokat ezt figyelembe véve kialakítaniuk a munkáltatóknak.A közleményben Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kifejti, hogy bár jövőre a dolgozók pénztári megtakarításaihoz adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, azonban az alkalmazottak adójóváírást vehetnek igénybe nemcsak az egyéni befizetés, hanem a munkáltatói juttatás után is. Így ez az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad jövőre is.A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai az idén az első kilenc hónapban az egy évvel korábbinál 16 százalékkal többet, közel 42 milliárd forintot, havonta átlagosan 4,7 milliárdot tettek félre egyénileg. Kedvező, hogy a dolgozók takarékoskodásához hozzájáruló munkáltatók is növelték ebben az időszakban a befizetéseiket: 11 százalékkal 30 milliárd forintra. Ezzel a vállalatok havi átlagban 3,3 milliárd forinttal járultak hozzá a dolgozók megtakarításaihoz.Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot, ami 3,1 százalékos emelkedés éves összevetésben. Az egy tagra jutó átlagos vagyon több mint 3 százalékkal 1,22 millió forintra nőtt.

Mostérdemes dönteni a kiváról

December elsejétől megduplázódik, ötszázmillióról egymilliárd forintra nő a kisvállalati adó (kiva) belépési határa - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) szombati közleményében.A vállalkozóknak decemberben érdemes dönteni arról, hogy az új évben melyik adózási mód szerint teljesítik közteherfizetési kötelezettségüket. Az év utolsó hónapjában még több közepes cégnek nyílik meg a kiva választási lehetősége.Az adónem mellett döntőknek az értékhatár gyors kinövésétől sem kell tartaniuk, mivel a jövő évtől a kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatár is nő, egymilliárdról hárommilliárd forintra - írták.Arra is kitértek, hogy a kivával az áttérésre jogosult vállalkozások jövőre akár több százezer forintot is megspórolhatnak a közterheken, ezért érdemes kipróbálniuk a tárca kiva-kalkulátorát, amely segít a legoptimálisabb adózási forma kiválasztásában.A 2013-tól választható kiva nemcsak a cégeknek biztosít jelentős egyszerűsítést és több százezer forintos megtakarítást, hanem az állami büdzsé bevételét is növeli: a PM számításai szerint ugyanis a tavalyi 22,5 milliárdos kiva bevétel idén a kétszeresére emelkedhet.A legkisebbek választhatják a kisadózók tételes adóját (kata). Jelenleg ez Magyarországon a legnépszerűbb adófajta, idén november elején átlépte a háromszázezret a katások száma. Az államkassza bevételi adatai arra is rávilágítanak, hogy a kisebb vállalkozások hajlandóak befizetni az egyszerű és alacsony adót. Tavaly 98 milliárd forintot fizetett be a 240 ezer kisadózó. Idén a több mint 300 ezer érintett már közel 125 milliárd forinttal növelheti a költségvetés bevételi oldalát - írták.A közlemény szerint jövőre nemcsak a kivások bevételi határa nő, hanem a legkisebb vállalkozások áfamentessége is. Négymillió forinttal emelkedik, és tizenkétmillió forint lesz. Az általános forgalmi adóban (áfa) az alanyi mentesség egy évre választható, vagyis ha valaki 2019-ben szeretne élni ezzel a lehetőséggel, akkor legkésőbb december 31-ig ezt jeleznie kell az adóhivatalnak.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>