Hírek

FHB: az idén is 5-10 százalékkal emelkedhetnek a lakásárak

A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható - derül ki az FHB legújabb lakásárprognózisából.A lakásárak további növekedését a kedvező makrogazdasági kilátások, a bérek folyamatos emelkedése, és a foglalkoztatás bővülése is segíti. A közleményben emlékeztetnek, hogy az MNB decemberi inflációs jelentése szerint 9,6 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek 2018-ban, a lakossági reáljövedelem pedig 4,1 százalékkal emelkedhet. Mindez pozitívan hat a háztartások jövedelmi helyzetére, és így a lakáspiaci keresletre is.A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint az idén jelentősen emelkedhet a használatba vételi engedélyek száma, csak a fővárosban közel 10 ezer újépítésű lakás átadása várható, míg az Otthon Centrum gyűjtése szerint vidéken további 3400 otthont adhatnak át. Az új lakások tömeges elkészülése hatással lehet a használt lakások piacára is, hiszen az új építésű lakásokba költözők vélhetően eladják korábbi ingatlanjaikat. Az új és a használt lakások piacán mindezek hatására a kínálat bővülése várható, így az FHB szerint mindkét esetben lassulhat az árnövekedés.Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az újépítésű lakások árait nagyban befolyásolják majd a dráguló építőanyagok és a munkaerőköltségek. A lakáspiaci hitelezés várhatóan a jövőben is kedvezően alakul, az alacsony kamatkörnyezet miatt a hitelfelvételi kedvben nem számítanak változásra, ez továbbra is támogatja a lakáspiaci keresletet. A hitelfelvételnél az egyedüli kockázatot a kamatok emelkedése jelentheti, azonban megjegyezték, hogy egyre többen élnek a hosszabb (5-10 éves) kamatperiódusra fixálható törlesztésű hitelekkel, hogy csökkentsék ezt a kockázatot.

Változtak az Országos Mikrohitel Program feltételei

Januártól változtak az Országos Mikrohitel Program feltételei, továbbra is maximum 10 millió forint folyósítható projektenként a mikrovállalkozások számára, de egy vállalkozásnak egyszerre összesen 20 millió forint mikrohitele lehet a szerződések számától függetlenül - közölte a Baranya megyei Vállalkozói Központ kedden.Az Országos Mikrohitel Program azokat segíti, akiknek életképes üzleti elképzelésük van, de nem rendelkeznek a vállalkozás elindításához, fejlesztéséhez szükséges pénzzel.A hitelközvetítést végző Baranya Megyei Vállalkozói Központ (BMVK) eredményei alapján a benyújtott 10 igénylőből nyolc biztosan megkapja a kért összeget - írják a közleményben.Az ügyfelek között döntően olyan vállalkozások vannak, amelyek a Széchenyi 2020 pályázati kiírásokból a jogosultsági feltételek miatt kiestek. Ágazati eloszlást tekintve, a szolgáltató szektorból fordulnak legtöbben hitelért - közölte a vállalkozói központ.Mikrohitelt azok a magyarországi székhellyel működő vagy induló, nem mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók vehetnek igénybe, amelyek életképes üzleti tervvel rendelkeznek és éves nettó árbevételük, vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió euró.

Táppénz változások 2018

A táppénz jogosultság egyik elengedhetetlen feltétele a keresőképtelenség igazolása.A korábbi rendelkezések szerint a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható, melyet a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvos (általában háziorvos) tehet meg. Kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja. 2018. január 1-jétől a visszamenőleges keresőképtelenségi igazolás esetén, orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget.

Újra igényelhető a szőlő szerkezetátalakítási támogatás a hónap közepétől

Újra igényelhető a szőlő szerkezetátalakítási támogatás február 15-től - közölte a szaktárcaA Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása szerint az idén kétszer: február 15. és 28., valamint november 2. és 30. között lehet igényelni a támogatást. A támogatás 2018 őszétől szőlőültetvények áttelepítése és fajtaváltása mellett szolgálhatja a termesztéstechnológiai módszerek javítását is.A támogatás forrása a 2019-2023. évek szőlő-bor nemzeti támogatási program, azt azok is igénybe vehetik, akik 2016. január 1. előtt a telepítési jogtartalékból jutottak telepítési joghoz.A rendelet alapján az egyéni tervek elbírálásakor már nem lesz szempont a beérkezési sorrend.A támogatás mértéke a meghatározott költségátalányok 50 százaléka a borvidéki tervnek való megfelelés esetén, ennek hiányában 40 százalék. A jogszabály az intézkedésre 45 millió euró - mintegy 14 milliárd forint - keretösszeget határoz meg. Amennyiben a rendelkezésre álló keretet a kérelmezők túligényelnék, akkor a magasabb pontszámot elérő kérelmek részesíthetők először támogatásban. A szerkezetátalakítás mellett a kormány az új szőlőtelepítést is támogatja. A két intézkedés keretében összesen mintegy 18 milliárd forint támogatásban részesül a szektor - közölte az FM.

NGM:év elején több tízezren elfelejtik igénybe venni a családi kedvezményt

Az év első hónapjaiban több tízezren elfelejtik igénybe venni a családi kedvezményt, érdemes minél korábban leadni az adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatónál, mert a kifizető csak így tudja a fizetést a kedvezmény összegével megnövelten utalni - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)A közlemény szerint a családi kedvezmény egy gyermek után 10 ezer forint, a kétgyerekes családoknak 35 ezer forint, a harmadik gyermektől gyermekenként 33 forint adómegtakarítást jelent. A kedvezményről azonban sokan elfelejtenek nyilatkozni: 2017-ben áprilisban mintegy 791 ezer szülő érvényesített családi kedvezményt, de januárban még csak 729 ezer.Kiemelték: annak, aki még nem adta le adóelőleg-nyilatkozatát, minél előbb érdemes pótolnia, így ugyanis már a februári fizetés a családi kedvezmény összegével növelten érkezhet. A januári adókedvezmény összegét sem veszítik el, az majd 2019-ben az szja-bevallásban kérhető vissza.Az NGM emlékeztetett arra, hogy a kormány 2011 óta járul hozzá a gyermeknevelés költségeihez. A szülők nyolc év alatt nagyjából 1900 milliárd forinthoz jutnak a gyermek után járó adó- és járulékkedvezményekkel. A legnagyobb összeggel - csaknem 320 milliárd forinttal - idén számolhat a legális munkát végző 1,1 millió szülő, háromszázezer embernek pedig adót sem kellett fizetnie.

MNB-lakásárindex: lassult a lakásárak növekedése 2017 harmadik negyedévében

Átlagosan 11,5 százalékkal, reálértéken 8,7 százalékkal emelkedtek a magyarországi lakásárak 2017 harmadik negyedévében éves összevetésben, ami lassulás az előző negyedévben mért 15,4 százalékhoz, illetve a 13,0 százalékhoz képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett lakásárindex jelentéséből.Tavaly a harmadik negyedévben 2,0 százalékos nominális lakásár-emelkedést mutatott országos átlagban az MNB lakásárindex legfrissebb értéke, ami szintén lassuló negyedéves dinamikát jelez az előző negyedév több mint 3 százalékos növekedésével összevetve.A lakásárak negyedéves növekedése Budapesten az előző időszakban elért 3 százalékról 1,8 százalékra esett vissza. Az éves lassulás a tavalyi második negyedévében mért 15,4 százalékról a harmadik negyedévére 12,4 százalékos volt. A 12,4 százalékos ütem így is meghaladta az országos lakásár drágulás mértékét.A vidéki városokban a fővárost meghaladó 3,1 százalékos nominális drágulást mért az MNB a harmadik negyedévben, az éves dinamika érdemben nem változott, 13,3 százalékos volt. A községekben mintegy 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek a lakóingatlanok, emiatt a lakásárak éves növekedési üteme a második negyedévében elért 18,1 százalékról 6,3 százalékra csökkent. Tavaly a harmadik negyedévben Közép-Magyarországot leszámítva az ország minden régiójában emelkedtek a lakásárak. Az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-alföldi városokban tapasztalták, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 6,2 százalékkal nőttek. Ezt követték a dél-dunántúli és észak-alföldi városi lakásárak, amelyek 5,5 és 3,8 százalékkal emelkedtek. A vidéki városok éves növekedési üteme szintén Dél-Alföldön volt a leggyorsabb, a nominális emelkedés 18,9 százalékot tett ki a múlt év harmadik negyedében, ami jóval magasabb az országos átlagnál.Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készülnek.

Az szja bevallási tervezetekről

A tavalyi mintegy 4 millióhoz képest is több szja-bevallási tervezetet készít idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A nyilvántartásában szereplő adatok alapján a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is összeállítja a NAV a bevallási tervezetet. Esetükben a tervezet egy ?ajánlat?, mely nem válik automatikusan bevallássá, azt ki kell egészíteni az önálló tevékenységből származó, illetve őstermelői bevételekkel, költségekkel.A NAV az adóbevallási tervezet összeállításához a kifizetők, munkáltatók által benyújtott adatokat használja fel. A mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek számára az adóbevallási tervezet egy ajánlat, amely segít a bevallás kitöltésében. Ezen tevékenységgel kapcsolatos bevételek és költségek nem szerepelnek a NAV nyilvántartásában, így azokat az adóbevallási tervezet nem tartalmazza. Ezért az adóbevallási tervezetet az adózóknak ki kell egészíteniük az önálló, illetve az őstermelői tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel. Az adóbevallási tervezet alapján elkészített szja-bevallás benyújtási határideje 2018. május 22.Ha nem egészítik ki, nem módosítják az adóbevallási tervezetet, az nem válik május 22-én érvényes személyijövedelemadó-bevallássá. Erre a kitöltő program külön figyelmezteti is az adózókat.Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg és nem volt más adóköteles jövedelme, akkor bevallást sem kell benyújtania.Az elkészített adóbevallási tervezeteket a NAV 2018. március 15-től az Ügyfélkapun keresztül elektronikus formában elérhetővé teszi.Akinek nincs ügyfélkapuja, 2018. március 19-ig kérheti a tervezet postázását levélben, SMS-ben (06-30/344-4304) vagy a NAV honlapján elérhető űrlapon, formanyomtatványon (BEVTERVK), továbbá telefonon, a 1819-es hívószámon, valamint az ügyfélszolgálatokon.Az SMS-ben az SZJA rövidítés mellett az adóazonosító jelet és a születési dátumot kell elküldeni ebben a formában: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnnAki maga szeretné szja-bevallását elkészíteni, a NAV honlapjáról letöltheti, illetve az ügyfélszolgálatokon beszerezheti a 17SZJA nyomtatványt, valamint a bevallás elkészíthető a webes kitöltő felületen is, mely elérhető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu/szja/szja), illetve a kormányzati portálról (www.magyarorszag.hu).

Felére csökkent a tanulmányok mellett vállalkozó kisadózók tételes adója

Érdemes odafigyelni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanuló vállalkozóknak, mivel egy kedvező törvényváltozás alapján már nem minősülnek főállású kisadózónak. Ez azt jelenti, hogy januártól havonta 50 ezer helyett mindössze 25 ezer forint tételes adót kell fizetniük.A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan adózási mód, amely a vállalkozások meghatározott körének a hagyományos adózással összehasonlítva lényegesen kevesebb adófizetéssel és adminisztrációval jár. A katásoknak havonta tételes adót kell fizetniük, mely kiváltja a személyi jövedelemadót, társasági adót, egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, sőt a szakképzési hozzájárulást is. A főállású kisadózó után 50 ezer, a nem főállású után pedig 25 ezer forintot kell fizetni minden megkezdett naptári hónapra.Korábban a nappali rendszerű középiskolai tanulói, valamint felsőoktatási hallgatói jogviszonyuk mellett a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó egyéni vállalkozókra az általános szabályok vonatkoztak. 2018. január 1-jével azonban kedvezően változott a törvény és már nem minősülnek főállásúnak, így havonta 25 ezer forint tételes adót kell fizetniük. A könnyítés a külföldön tanuló katásokra is vonatkozik.Az érintettek a 18T101E adatlapon jelezhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy tanulmányaikra tekintettel nem minősülnek főállású kisadózónak.A kisadózó vállalkozásnak csak akkor kell bevételei után a tételes adón felül fizetnie, ha éves bevétele a 12 millió forintot meghaladta. Ez esetben a tételes adón felül a 12 millió forint feletti bevétel 40 százalékát kell adóként megfizetnie. Aki nem egész évben volt kisadózó, annak a 12 millió forintos értékhatár arányosan csökken.

Éttermi szolgáltatások áfacsökkentése

A hatályos áfatörvény alapján az éttermekben bizonyos szolgáltatások után csökkent 5 százalékra az áfa mértéke 2018. január 1-jétől, a helyben felszolgált ételek- és a helyben készített nem alkoholtartalmú italokra. Az áfacsökkentési folyamat már 2017. január 1-jén elkezdődött, amikor 27 százalékról 18 százalékra csökkent a forgalmi adó mértéke a melegkonyhás vendéglátó szolgáltatások esetében.Szintén fontos változás, hogy a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást 2018. január 1-jétől kötelesek fizetni az áfacsökkentéssel érintett melegkonyhás vendéglátóhelyek a nettó árbevétel után. 

Nébih: január végéig kell befizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét

Január 31-én lejár a múlt évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletének befizetési határideje - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hétfői tájékoztatás szerint a fizetési értesítő a Nébih bevallási felületén (portal.nebih.gov.hu/ügyfélprofil) érhető el. A felügyeleti díj második részletét a Nébih elkülönített fizetési számlájára kell utalni. Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság közölte: tavaly a Nébih-hez érkezett felügyeleti díj bevallások összege több mint 10 milliárd forint volt. Ennek második részletét, azaz több mint 5 milliárd forintot kell most befizetniük az élelmiszerlánc szereplőinek január 31-ig. A díjból befolyó összeget - az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény alapján - kizárólag az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában (ÉLBS) meghatározott célok elérésére lehet fordítani. Az összeg 10 százalékából kötelezően fejlesztéseket kell megvalósítani, ebből elsősorban korszerű vizsgálati eszközöket tudott a hatóság az elmúlt években beszerezni. A fennmaradó összeg 60 százaléka a megyei kormányhivatalok bevétele a területi igazgatás működtetése érdekében, 40 százaléka pedig a Nébih működését, ellenőrzési, tudásmenedzsment feladatait támogatja.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>