Hírek

Az adathalászok a banki ügyfeleket támadják

Az adathalászok nem a bankok IT-rendszereit támadják, hanem magukat az ügyfeleket igyekeznek rábírni arra, hogy az elektronikus felületeken önként adják meg a banki azonosító adataikat - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).Az MNB csütörtöki közleménye szerint a felügyelet a csaló tartalmak felismerése és tudatos fogyasztói kezelése érdekében tájékoztató aloldalt indított honlapján, és csatlakozott az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampányhoz.Hangsúlyozzák, az MNB szigorúan felügyeli a pénzügyi intézmények informatikai rendszereinek biztonságát, az adathalász támadások olyan bűncselekmények, amelyek nem a pénzügyi intézmények, illetve a banki informatikai (IT) rendszerek és azok biztonsági védelméhez kötődnek.A jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy a bankok sohasem kérik el elektronikus úton vagy telefonon ügyfeleik azonosítóit, a gyanús adathalász üzenetet mindig azonnal törölni kell, nem szabad megadni a személyes azonosítókat vagy megnyitni az üzenet csatolmányát, az abban szereplő linket.A történtekről célszerű azonnal tájékoztatni a bankot. Ismeretlen telefonos megkeresésnél bármilyen adat kiadása előtt célszerű visszahívni a bankot az ismert ügyfélszolgálati telefonszámon - tanácsolják.Az MNB az adathalász támadások esetén elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy az incidensről a jegybank mellett a potenciálisan érintett ügyfeleket, illetve szükség esetén a rendőrséget is tájékoztassák, és tegyenek meg mindent a hamis banki függönyoldalak mielőbbi letiltására - olvasható a közleményben.Az elmúlt egy évben az MNB-hez 16 internetes csalással kapcsolatos ügyféljelzés érkezett. Az ügyfelek többsége adathalász e-mailt kapott, többször bankjuk vagy a jegybank nevében kérték adataikat. Az MNB ügyfélszolgálata az adathalászatra vonatkozó jelzésnél tájékoztatja az ügyfelet az adathalászat jellemző módszereiről, azok kezeléséről, és az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről is - írja MNB.

Október végéig lehet fizetni a régi 1000 forintos bankjegyekkel

Már csak két hétig, október 31-ig lehet használni a készpénzes vásárlásoknál a régi - 2017 előtt kibocsátott - 1000 forintos bankjegyeket, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat - közölte az MNB szerdán.November 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, és ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi címleteket.A be nem cserélt régi 1000 forintos bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű, törvényes fizetőeszközre.A megújított 1000 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta sikeresen terjedtek el a készpénzforgalomban, szeptember végéig az 1000 forintos bankjegyeknek közel 80 százaléka újakra cserélődött - írták.Az MNB felhívja minden olyan parkoló-, menetjegy-, ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét, hogy - akik eddig még nem tették meg - haladéktalanul készítsék fel berendezéseiket az új 1000 forintosok elfogadására.A forint bankjegyek változásairól, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásáról az MNB honlapján található részletes tájékoztatás - olvasható a jegybank közleményében.

Kifizethetők az idei agrártámogatások előlegei

Október 16-tól fizethetők ki az uniós és a magyar költségvetésből az agrártámogatási előlegek a legfrissebb Magyar Közlönyben található agrárminiszteri rendelet szerint.Az agrártámogatások 2018. évi mértékének megállapításáról szóló rendelet részletezi az egységes területalapú támogatás, az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás, a termeléshez kötött közvetlen támogatás, illetve a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtható támogatások összegét és szabályait.Az egységes területalapú támogatás keretösszege 231,13 milliárd forintot tehet ki, a támogatható terület nagysága legfeljebb 4,97 millió hektár, a kifizethető előleg hektáronként pedig legfeljebb 32 536 forint lehet. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás keretösszege közel 130,7 milliárd forint, előlege hektáronként legfeljebb 18 397 forint lehet. A rendelet alapján a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásának keretösszege meghaladja a 3,78 milliárd forintot, a támogatható terület nagysága legfeljebb 171 797 hektár, a hektáronként kifizethető előleg mértéke legfeljebb 15 417 forint lehet.A termeléshez kötött közvetlen támogatás keretében október 16. után többek között kifizethető előleg az anyajuhtartás, az anyatehéntartás, a rizs-, a cukorrépa-, a zöldségnövény termesztés, valamint a szemes és szálas fehérjetakarmány-növény támogatására.

Kivezették a lakás-takarékpénztárak állami támogatását

Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.A törvényjavaslat indokolása szerint az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is "extraprofitot realizálnak".A tervek szerint az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a csok további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják.

2019-től emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj

Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től - jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.Novák Katalin elmondta, a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, a cél az, hogy 2022-re - három lépésben - ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét - tette hozzá. Az államtitkár közölte továbbá, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat - szintén a jövő évtől - 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege. Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re 30 százalékkal nagyobb összeget fognak kapni, mint jelenleg - mondta. Novák Katalin hozzátette: azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű gyermekápolási díjat kapnak. Mint mondta, változás az, hogy új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.

Devizahitelek - Kúria: az uniós bíróság sok tekintetben megerősíti a magyar gyakorlatot

Az Európai Unió Bírósága (EUB) devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősíti a Kúria eddigi gyakorlatát - közölte a Kúria devizahiteles szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó Konzultációs Testülete csütörtökön.A Kúria honlapján közölte, a testület az október 10-ei ülésén az EUB által 2018. szeptember 20-án hozott ítéletével kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdéseket vitatta meg.A honlapon közzétett tájékoztatás szerint az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az EUB ítélete nem tartalmaz olyan új szempontokat, amiket a vonatkozó joggyakorlatában az EUB már nem fejtett volna ki, és amiket a Kúria már ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során.Közölték, jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges. Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria - az EUB-nak újabb joggyakorlatával is teljes mértékben összhangban álló - korábbi elvi iránymutatásai figyelembevételével.A Konzultatív Testület megítélése szerint a szeptemberben hozott ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, ezért azon fogyasztók számára, akik eddig nem láttak indokot a perlésre, ez az ítélet sem szolgáltat alapot újabb perek indítására, a már folyamatban lévő perekben a testület pedig az eddigi iránymutatások szerinti elvek érvényesítését tartja irányadónak - írták.Az EUB szeptember 20-án hozott ítélete kimondta: az árfolyamkockázat esetében nem elégséges, ha egy pénzintézet általánosságban írt arról egy kölcsönszerződésben. A luxembourgi központú testület álláspontja szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. "E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára" - fogalmaztak. Az ügy előzménye, hogy két magányszemély svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetniük, de e részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges ingadozásához kapcsolódó kockázatot. Az árfolyam későbbi jelentős megváltozása a fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte.Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és elrendelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.A bíróság hozzátette, a jogalkotó érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.Végezetül az uniós bíróság megerősítette, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie, milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek a szerződésekben.

Maradnak a benzinkutakon azüzemanyagok megszokott jelölései is

Európai uniós irányelv írja elő péntektől minden tagországban az egységes üzemanyag-jelölő címkék bevezetését, de megmaradnak a benzinkutakon az üzemanyagok megszokott helyi jelölései is - mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára csütörtökön.Azuniós irányelv alapján elkészített, egységes méretű és formátumú címkék segítik majd a tájékozódást a benzinkutakon az Európai Unió összes országában. Emellett kötelező a címke alkalmazása a 2018. október 12. után forgalomba hozott vagy nyilvántartásba vett új járműveknél, a jelölés az üzemanyag-tanksapka közvetlen közelében található.A címke egyszerű vizuális eszköz, amely segítséget nyújt az autósoknak, hogy helyesen válasszák ki az üzemanyagot a járművükbe. A fogyasztó a járművön található címkét össze tudja vetni a töltőállomás kútoszlopainak és töltőpisztolyainak jelölésével.A részletek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, a magyar jogszabály a napokban jelenik meg - közölte Grád Ottó.A MÁSZ főtitkára hangsúlyozta: vannak olyan, elsősorban nemzetközi láncokhoz tartozó benzinkutak, ahol már megkezdték a jelölések kihelyezését, a szövetséghez tartozó többi társaságnál, illetve töltőállomáson ez folyamatosan történik majd, és rövid időn belül mindenhol kint lesznek a címkék.A benzint a kör, a gázolajat a négyzet, az üzemanyag gázokat pedig a rombusz formájú matrica jelöli.A Magyarországon kapható benzinfajtáknál egységesen az E5 jelölést alkalmazzák. Az E az etanol rövidítése, az E5 pedig azt jelzi, hogy az üzemanyag legfeljebb 5 százalék etanolt tartalmaz, az országban jelenleg csak ilyen benzin típusú üzemanyagot forgalmaznak.A dízelt a B7 matrica jelöli. A szakértő szerint Magyarországon ez eleinte okozhat félreértéseket, de a megszokott jelölések segíteni fognak a tájékozódásban. A B betűs jelölés a bio-komponens tartalomra utal.Az egységes európai üzemanyag-jelölő címkék plusz információt jelentenek, amelyek minden európai uniós országban egyértelműek - emelte ki Grád Ottó.Az EGT-országokban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában, valamint Macedóniában, Szerbiában, Svájcban és Törökországban szintén alkalmazzák a jelöléseket. Az Egyesült Királyság maga dönt arról, hogy az EU szabályait hogyan alkalmazza a Brexit után, de a gyártósorokon az új járművekre felhelyezik a címkéket, tehát az Egyesült Királyság piacára belépő járművek is rendelkezni fognak a címkékkel. Ezért feltételezhető, hogy az Egyesült Királyságban is minden töltőállomás használja majd a címkéket.

Tizenkétmillió forintra nőhet a legkisebb vállalkozások áfamentessége

A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál - tette hozzá.A miniszter szerint több mint 600 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa tizenkétmillió forintra nő. Az összeg megegyezik a kisadózó vállalkozások (kata) bevételi határával, hiszen a kedvezményes adózás határa ott is évi tizenkétmillió forint.A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy 2017-től a legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében a kormány az addigi duplájára emelte a kata bevételi értékhatárát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómódszert, amelyek havonta egymillió forint bevételre tesznek szert.A bevételi értékhatár emelése a katát választó kisvállalkozások - az eddig is minimálisnak tekinthető - adóadminisztrációját tovább csökkenti - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.Mint mondta: a 12 millió forintos alanyi áfamentesség ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek nem kell áfabevallást kitölteniük, vagyis egy évben egy alkalommal, 10-15 perc alatt letudhatják a hatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket - magyarázta a tárcavezető. Varga Mihály szerint uniószerte is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók ügyfélbarát és egyszerűsített adózása.A kormány célja az, hogy egységes és a lehető legnagyobb megtakarítással járó adózást biztosítson a legkisebb vállalkozásoknak, mindez összecseng a legnagyobb ügyfélkörrel bíró adótanácsadó cégek, illetve szervezetek javaslatával is, amelyet a szeptemberi Adó-Tanácskozáson fogalmaztak meg a szakemberek - jelentette ki Varga Mihály.

Beruházási adóelőny a helyi iparűzési adóban

A Htv. új 39/C. §- a egy új elemmel bővíti az önkormányzat adószabályozási jogkörét. Míg ugyanis a Htv. hatályos szabályozása szerint az önkormányzat a 2,5 millió forint alatti adóalapú vállalkozások, továbbá a háziorvos, védőnő vállalkozók számára rendeletben biztosíthat adómentességet, addig a 2019-től a helyi beruházások ösztönzése érdekében is biztosíthat adóelőnyt. Az adóelőny arra a beruházásra vonatkozik, amelyiket a településen helyezik üzembe (a beruházás révén létrejövő tárgyi eszköz az adott székhely, telephely szerinti településen végzett vállalkozási tevékenységet szolgálja, ezért ott keletkeztet adóalapot), és a csökkentés természetesen csak a vállalkozó adóalapjának a településre jutó részére vagy a településre megállapított adóra vonatkozhat.A Htv. mindezzel összefüggésben a beruházás kifejezést is definiálja. Eszerint a Htv. alkalmazásában ? az 52. § 54. pontja értelmében ? beruházás meghatározásánál a számvitelről szóló törvény szerinti beruházás fogalmából kell kiindulni. Így csak tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban való előállítása, továbbá meglévő tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti felújítása minősülhet beruházásnak. További feltétel, hogy a beruházást azon önkormányzat illetékességi területén kell üzembe helyezni, azaz elkészültét követően tárgyi eszközként használatba venni, amelyik önkormányzat rendeletében az adóelőnyt biztosította. A beruházásnak az is fogalmi eleme, hogy a beruházás eredményeként előálló tárgyi eszközt a vállalkozó vegye először használatba. Nincs lehetőség tehát arra, hogy más vállalkozásnál már tárgyi eszközként használt eszköz után vegyenek igénybe adóelőnyt. Ugyanakkor a törvényi szabályozás szabad kezet ad az önkormányzat számára, abban, hogy ezt az adóelőnyt adómentesség vagy adókedvezmény formájában kívánja nyújtani, vagyis, hogy a településre eső adóalap, vagy az ahhoz kapcsolódó adósszeg csökkentését teszi lehetővé az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével vagy annak egy részével. A rendelet-alkotási jogkör kiterjed arra is, hogy a kedvezménnyel ne csak az adóévben, hanem azt követő adóévekben is lehessen élni. Az önkormányzat ugyanis arra is lehetőséget biztosíthat rendeletében, hogy amennyiben a beruházási érték nagyobb lenne, mint az adóévi adóalap vagy adóösszeg, akkor a vállalkozó a beruházás értékének fennmaradó részét a következő adóévben (adóévekben) érvényesítse. Másrészről az önkormányzat a rendeletalkotás során ? bevételi érdekeire tekintettel ? korlátozhatja is az adóelőny terjedelmét. Így például meghatározhatja, hogy csak az adóalap bizonyos százalékáig vehető igénybe a mentesség. Ugyanakkor fontos korlátja az önkormányzati rendeletalkotásnak, hogy a beruházási adóelőny csak valamennyi ? beruházást végző ? vállalkozó számára azonos feltételekkel biztosítható. Nem zárhatóak ki például megadott összeghatár alatti beruházások, ahogy aszerint sem lehet különbsége tenni a beruházások között, hogy azok vásárolt, vagy saját elállítású tárgyi eszközök. Továbbá annak érdekében, hogy az így alkotott adóelőny igénybevétele tervezhető és kiszámítható legyen, a Htv. 7. §-ának új j) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat a rendeleti adóelőnyről szóló szabályt legalább 3 éven át nem helyezheti hatályon kívül, továbbá nem is változtathatja meg oly módon, hogy az a jogalanyok számára hátrányos legyen.

AB döntés kényszertörlés esetén a korábbi vezető tisztviselő eltiltásáról

Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlönyben hétfőn kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.A megsemmisített rendelkezés szerint az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.A konkrét ügyben az eltiltás ellen fellebbezett egy cég vezető tisztségviselője, mert a kényszertörlési eljárás megindításához vezető eljárás megindulásakor már nem volt a cég vezetője, így a cég törlése álláspontja szerint nem róható az ő terhére. Az eltiltott tisztségviselő szerint a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenes, sérti a jogbiztonság követelményét, mivel az eltiltást olyan volt tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben is alkalmazandó, akiknek a felelőssége nem állapítható meg a kényszertörlési eljárás megindítása miatt.Az Ab határozata rögzíti, hogy a kényszertörlési eljárás alapvetően szankciós jellegű, a cégbíróság törvényi kötelezettségek elmulasztása esetén indíthatja meg a céggel szemben. Az eltiltás indoka a közérdek és a hitelezői érdekek védelme a tisztségükkel visszaélő vezető tisztségviselőkkel szemben. A jogalkotó ezen túlmenően abból indult ki, hogy a kényszertörlési eljárás eredményeként bekövetkezett törlés jellemzően felróható a vezető tisztségviselőnek. A támadott szabályozás szerint a felelősség alapja a vezetői tisztség adott időszakon belüli betöltése, és a cég kielégítetlen tartozásának ténye: ezekhez a jogalkotó a felróhatóság megdönthetetlen törvényi vélelmét fűzi.Az Ab ugyanakkor kimondta, hogy a törvényi vélelem egy személy elleni súlyos, a cselekménnyel arányba nem állított jogkövetkezmény alkalmazásához vezet, és e tekintetében a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a törvényi vélelem megdöntésére. Aránytalan alapjog-korlátozás az, hogy az eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselőnek nincs lehetősége, hogy kizárja a kényszertörléshez vezető okok létrejöttében való személyes közrehatását, a törvényi vélelmet érdemben megdönthesse, illetve az sem biztosított, hogy a bíróság a vezető tisztségviselő magatartásához mérten arányosan alkalmazza az eltiltás szankcióját, és így biztosítsa az eltiltás mögötti alkotmányos cél érvényesülését.Mindezek miatt az Ab 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-os törvénynek támadott rendelkezését.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>