Hírek

A mobilitási célú lakhatási támogatás szabályainak változásai 2018

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban Mód. tv.) 2018. január 1-jétől számos ponton módosítja a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás szabályait.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 1. számú melléklet 2.11. alpontja határozza meg a munkáltató által adómentesen adható támogatás mértékét, amely a módosítás következtében jelentősen emelkedik. Mindezek alapján a támogatás havi értékéből adómentes:a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százaléka (2017-ben 40 százaléka),a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka (2017-ben 25 százaléka),a foglalkoztatás következő 12 hónapjában a minimálbér 20 százaléka (2017-ben 15 százaléka).További változás, hogy az ugyanazon munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az a)-c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni.Fontos változás, hogy 2018. január 1-jét követően az adómentesség már nem csak a határozatlan, hanem a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók esetén is alkalmazható az Szja tv. 1. számú melléklet 9.7.2. pontja alapján. A Mód. tv. átmeneti rendelkezése alapján a mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.Az adómentességre való jogosultság vizsgálata során a módosítás következtében 2018. január 1-jétől az állandó lakóhely fogalma helyett ? amely az Art. szerint kötött kategória - a lakcím-nyilvántartás szerinti lakóhely fogalmát kell alkalmazni.További kedvező változás, hogy 2018. január 1-jét követően olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszonya létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában ugyan rendelkezik lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak közelében), de a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot, vagy a lakás haszonélvezeti joggal terhelt az Szja tv. 1. számú melléklet 9.7.2. pontja alapján.Végül a módosítás értelmében az adómentesség munkaerő-kölcsönzés esetén is alkalmazható az Szja tv. 1. számú melléklet 9.7.5. pontja alapján.

A nyugdíjbiztosítási adókedvezményről

Évről-évre egyre többen veszik igénybe a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett díjaik után járó adókedvezményt, míg 2015-ben 92 ezren, addig egy évvel később már közel 149 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével. Az, aki idén még nem használta ki ennek kereteit, de élni kíván vele, már csak pár napig teheti meg - mutat rá a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) közleményében.A nyugdíjbiztosítások díjaira igénybe vehető adókedvezmény 2014-es bevezetése komoly lökést adott a magyar lakosság öngondoskodásának. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, az év utolsó hónapjában jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése ilyenkor látványosan megugrik - fejtik ki a közleményben. A Mabisz felhívja a figyelmet arra: idén december 29. az utolsó munkanap, eddig kell a biztosítójukhoz beérkeznie azok díjbefizetéseinek, akik még idén szeretnék kihasználni a kedvezményt. Ennek érvényesítésében nem a befizetés, hanem a beérkezés időpontja számít.Mivel csekkes, vagy bankkártyás befizetés esetén a tranzakció akár négy munkanapot is igénybe vehet, ezt az érdeklődőknek még a héten érdemes megtenniük. Átutalás esetén is egy munkanapot kell számolni a beérkezésre.A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévi díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen. A szabályozás értelmében ugyanis minden magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett rendszeres, illetve eseti díjak 20 százalékát, de legfeljebb 130 000 forintot igényelhet vissza az adójából.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján 2015-ben 92 ezren éltek az adó visszatérítés lehetőségével, együttesen mintegy 4 milliárd forint összegben. Tavaly a számuk és a visszaigényelt összeg is több mint a másfélszeresére nőtt. A Mabisz közleménye kitér arra: idén a várakozások szerint még ennél is komolyabb növekedésre lehet számítani, legalábbis erre lehet következtetni 2017 első féléves adataiból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint 2017 első félévének végére ugyanis mintegy 40 százalékkal nőtt azoknak a nyugdíjbiztosítási szerződéseknek a száma, amelyekre az adókedvezmény érvényesíthető.

Januártól széles körűvé válik az elektronikus ügyintézés

Jövő év januárjától szélesebb körűvé válik az elektronikus ügyintézés lehetősége. A Belügyminisztérium (BM) közölte: az e-ügyintézés lehetőséget egyebek mellett az államigazgatási szervezeteknek, önkormányzatoknak, bíróságoknak, közüzemi szolgáltatóknak kell biztosítaniuk.Az érintett intézményeknél az ügyek többségét elektronikusan is el lehet majd intézni, de továbbra is a "személyes körben" marad például a házasságkötés vagy a gépjárművek műszaki vizsgáztatása - jelezte a BM.A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. keddi közleménye szerint a hazai e-ügyintézés új kiindulópontjának szánt személyre szabható ügyintézési felületet használhatnak január 2-ától az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek. Az ügyintézési felületre elsőként csak ügyfélkapus azonosítással, a jövőben azonban többféle azonosítási mód - eSzemélyi, telefonos azonosítási kód - közül választva lehet majd belépni - írták.Az új felület - amely január 2-ától pilot jelleggel lesz elérhető - nem pusztán ügyintézési platform lesz, hanem az e-közigazgatási portálokat és szolgáltatásokat összefogó komplex keretrendszer, amelyre az e-ügyintézési szolgáltatók tudják kihelyezni saját szolgáltatásaikat - tudatta a NISZ.Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) korábbi sajtótájékoztatóján beszéltek arról, hogy uniós fejlesztésnek köszönhetően az AH is csatlakozni tud a januárban induló elektronikus közigazgatási térhez, így más - az AH illetékességébe tartozó - eljárásokban is biztosítani tudják az e-ügyintézés lehetőségét. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására kötelezettek körét egy 2015. évi törvény határozta meg. Ezek között szerepelnek az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok, az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, valamint az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók. Ide tartoznak a hegyközségek kivételével a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók, a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátók vagy közszolgáltatást nyújtók, valamint a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállalók, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítók és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentők. Az érintett intézmények és hivatalok januártól kötelesek biztosítani az elektronikus ügyintézést azokban az eljárásokban, ahol - mint írták - ez "értelmezhető és az ágazati jogszabályok nem zárják ki". Eszerint minden olyan ügyet lehet majd elektronikusan intézni, amelynél jogszabály nem írja elő a személyes megjelenést. Példaként említették, hogy a kormányhivataloknál intézhető ügyek jelentős többsége elektronikus úton is kezdeményezhető, ugyanakkor kizárt például a házasságkötés, valamint a gépjárművek műszaki vizsgáztatása.Bizonyos szervezeti kör számára kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés, például a cégek ügyeinél. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a közigazgatási ügyek elektronizálása "evolúciós folyamat", amely során a többféle ügyintézési metódus - személyes, telefonos, papíralapú és elektronikus - még párhuzamosan működik. Ahhoz, hogy az elektronizálást minél szélesebb körre ki lehessen terjeszteni, "növelni kell a társadalom digitális kompetenciáit, valamint az IT-eszközökkel való ellátottságot" - tették hozzá.A törvény 2018. januártól jogot biztosít az állampolgárok számára az elektronikus út választására, vagyis azok az ügyfelek, akik "a digitális térben jogképessé váltak", az ügyeiket online felületen kezdeményezhetik - például az ePapír szolgáltatás igénybevételével -, amelyre rendelkezésüktől függően elektronikus úton kapnak választ. Az állampolgárok az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél egységes, személyre szabott ügyintézési felületen intézhetik ügyeiket.Minden szolgáltatást előzetes teszteltek, illetve jelenleg is tesztelnek, de az indulás után is folyamatosan várják a felhasználók észrevételeit - fűzték hozzá. Az Országgyűlés decemberben fogadta el az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletet hozhasson az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. Erre azért volt szükség, mert egyes állami szervek önhibájukon kívül még nem tudják az e-ügyintézésnek azt a szintjét biztosítani, hogy az állampolgárok biztonságosan intézhessék ügyeiket. A módosítás értelmében a kormány rendeletet hozhat az elektronikus ügyintézés feltételeit önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szervekről. A rendeletben meg kell határozni az önhibán kívüli akadályozottság időtartamát is.

A túlfizetés is elévül - nem csak az adótartozás

December végéig lehet visszaigényelni a NAV-tól a 2013. január 1-je előtti túlfizetéseketElévülnek idén december 31-én a 2013. január 1. előtti túlfizetések, ezért addig érdemes kérni az összeg kiutalását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.Tavaly 3,8 milliárd forint évült el, ennyit felejtettek az adózók a NAV-nál, mert elmulasztották visszakérni azt az összeget, amennyivel többet róttak le a kelleténél.Érdemes ellenőrizni az adószámlát, mert nemcsak az adótartozás, hanem a túlfizetés is elévül. Elmondása szerint a magánszemélyek jellemzően a személyi jövedelemadóból és az illetékből fizetnek be az elvártnál nagyobb összegeket. Ám sokan az idő múlásával sem kérik vissza a feleslegesen befizetett pénzt, ami így végleg az államkasszánál marad. Az adószámla ügyfélkapun keresztül bármikor lekérdezhető, de a NAV azoknak, akiknek legalább egy adónemben kétezer forintnál több tartozása vagy túlfizetése volt, postán megküldte az adószámla-kivonatot.Az adószámláról nem utalhat automatikusan a NAV, ezért a kiutalást, illetve egy másik adófajtára az átvezetést kérni kell. A túlfizetés visszaigényléséhez vagy az átvezetéséhez a 1717-es számú nyomtatványt kell kitölteni és benyújtani.A 2013. január 1-jét megelőzően keletkezett túlfizetéseket még két hétig lehet visszakérni, aztán elévülnek.

150 ezer forint felett illetékköteles az ajándék

Az egy főre jutó, 150 ezer forintot meghaladó értékű ajándék már illetékköteles, kivéve egyesági rokonok között. Nincs lehetőség ajándékozni, ha az egy kiskorú vagyonának a terhére történne. Például, ha egy kiskorú gyermek örököl például egy ingatlant, akkor azt nem ajándékozhatja oda a saját szüleinek.Ajándékot visszakövetelni csak akkor lehet, ha az ajándékozó létfenntartása veszélybe kerül, és csak abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását.A visszakövetelésnek helye van akkor is, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval, vagy annak családtagjaival szemben.

Pozitív változások a 2018-as cafeteriában

Új elemként a munkáltató adómentesen támogathatja dolgozója diákhitel-törlesztésétAz adómentes juttatások idén is meglévő elemei közé jövőre bekerül a diákhitel-törlesztés támogatása is. Jelentősen kedvezőbbé válnak a lakhatási támogatás feltételei, és az egészségügyi hozzájárulás 2,5 százalékos csökkentése miatt jövőre egy sor népszerű cafeteria-elem esetében nagyobb összegű támogatást kaphatnak majd a munkavállalók. A végleges feltételek ismeretében a munkáltatóknak még decemberben célszerű összeállítaniuk jövő évi cafeteria-rendszerüket, amelynek ismeretében az alkalmazottak január közepéig nyilatkozhatnak, milyen juttatásokban kívánnak részesülni 2018 folyamán.Az új elemként megjelenő diákhitel-törlesztési támogatás a törlesztőrészlet erejéig, de legfeljebb havi 27 600 forintig adható adómentesen, és a munkavállalónak igazolnia kell mind a hitel fennállását, mind a havi törlesztések végrehajtását.A mobilitási célú lakhatási támogatást, ismertebb nevén az albérlet-támogatást idén alig vették igénybe, így szükségessé vált a feltételek enyhítése.  A jövőben a támogatás immár határozott idejű munkaszerződés mellett is igénybe vehető lesz, emellett a kedvezményességet biztosító összeghatárok is emelkednek: például a foglalkoztatás első két évében az eddigi 40 helyett a minimálbér 60 százalékáig ? vagyis 51 helyett közel 83 ezer forintig) lesz adómentes ez a juttatás.Eddig az is feltétel volt, hogy a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen a munkahely 60 kilométeres körzetében, illetve olyan helyen, ami onnan tömegközlekedési eszközzel 3 óra alatt megközelíthető. Jövőre már csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.Egyes meghatározott juttatások esetében (ide tartozik az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, az ajándékutalvány, valamint az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás) a munkáltatói terhek 43,66-ról 40,71 százalékra csökkennek. ?Ez azt jelenti, hogy adott munkáltatói keretösszegből jövőre nagyobb összegben részesülhetnek a dolgozók.A cafeteriában történő készpénz-kifizetés, illetve a Széchenyi Kártya különböző alszámláin (vendéglátás, szállás, szabadidő) adható juttatások közterhei jövőre is változatlanul 34,22 százalékos mértékűek, amennyiben együttes értékük nem haladja meg a 450 ezer forintot. E feletti kifizetés esetén 40,71 százalékos adó- és közteherrel kell számolni. (BDO)

Kisüzemi bortermelők figyelmébe

Az idén már nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kell benyújtani a boros elszámolást az egyszerűsített adóraktár engedélyeseknek és a kisüzemi bortermelőknek. Legközelebb 2018. augusztus 15-ig kell a hegybíró felé eleget tenni ennek az elszámolási kötelezettségnek.A jövedéki adóról szóló törvény alapján a borpiaci év augusztus 1-jétől július 31-ig tart.Az egyszerűsített adóraktár engedélyeseknek és a kisüzemi bortermelőknek a vásárolt és a saját termelésű szőlő, az átvett, előállított, tárolt csendes bor mennyiségéről, a készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről borpiaci évenként, termékenként mennyiségi elszámolást kell készíteni. Ezt az elszámolást az idén már nem kell a NAV-hoz benyújtani december 15-ig.A következő elszámolást a hegybíróhoz kell teljesíteni, amelynek határideje 2018. augusztus 15.

Januártól alapvető változások lesznek a peres eljárás szabályaiban

A polgári perek gyorsabbá és szakszerűbbé válhatnak, a közigazgatási perekben pedig jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége a január 1-jén hatályba lépő új eljárási törvények nyomán - mondták a Fővárosi Törvényszék szakemberei.Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának helyettes vezetője elmondta: a január elseje után induló polgári perekben azonnal alkalmazni kell az új szabályokat. A jogalkotó célja az, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, a halogató pertaktikának. A perindítási szakban az új szabályozás szerint jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset készül. A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése - ismertette.Az ügy így kialakított kereteit a bíró végzésben rögzíti. Az ezután megkezdődő érdemi tárgyaláson zajlik maga a bizonyítás. Ekkor már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra például csak egészen kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott - fűzte hozzá Parlagi Mátyás.Az új polgári perrendtartás szerint törvényszékeken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon nélküle is, és aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak.Barabás Gergely közigazgatási bíró az új, Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartást ismertetve elmondta: jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége. Januártól nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó bármely szerv közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. Ilyen lehet akár egy KRESZ-tábla is.Mi több, a közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt is indítható per. Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot is kiszabhatnak, nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is.

Már beadhatók a támogatási kérelmek a kkv-k technológiai innovációs fejlesztésekhez

December 11-től nyújthatják be támogatási kérelmeiket a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) technológiai innovációs fejlesztésekhez a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében, a rendelkezésre álló teljes összeg 17 milliárd forint - közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.A kkv-k 5-15 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek eszköz- és szoftverbeszerzésre.Az államtitkár úgy látja, várhatóan nagy érdeklődés lesz a pályázat iránt, mert a korábbi gyakorlattal ellentétben nem csak termelő és gyártó cégek nyújthatnak be pályázatot "A kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén" című felhívásra.A pályázat olyan eszközök, immateriális javak - szoftver, gyártási licenc vagy know-how - beszerzését támogatja, amelyek a vállalkozásnál nem állnak rendelkezésre és beszerzésük révén új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás jön létre, illetve új, vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazását, piaci bevezetését eredményezi.A támogatás mértéke maximum a fejlesztés értékének 50 százaléka lehet.A támogatási kérelmekről egyszerűsített eljárásrend keretében döntenek, a projektek megvalósítására rendelkezésre álló idő maximum hat hónap - hangsúlyozta az államtitkár.

Jövőre csak a 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást

A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívtafel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).A rövid távú bérbeadók, így az airbnb-zők pedig már három lakásra választhatják a tételes átalányadót, a könnyítésekkel jelentősen nőhet a legális lakáskiadás aránya.A két intézkedés 3 milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál, ám a könnyítés miatt jelentősen nőhet a legális lakáskiadás.Tavaly az szja-bevallások adatai szerint mintegy 100 ezren adták bérbe az ingatlanjukat, 28 ezerrel többen, mint 2015-ben. Az NGM szerint jövőre már senkinek nem éri meg eltitkolni a bérbeadásból származó jövedelmét. Ha a bérbeadásból származó jövedelem nem a bevallásból, hanem a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal ellenőrzési eljárásának a keretében derül ki, akkor az eltitkolt adón felül adóbírságot és késedelmi pótlékot is kell fizetni - tették hozzá.A szálláshely-szolgáltatók is jelentős közterhet takaríthatnak meg jövőre: a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő adó minimális, szobánként mindössze évi 38 400 forint. Az szja-bevallások adatai szerint 2015-ben mintegy ötezer, 2016-ban több mint hatezer-négyszáz szállásadó adózott így. A szálláshely-szolgáltatás kizárólag adószámmal és a település jegyzőjének tudtával nyújtható, ezért aki eddig még nem tette, annak érdemes mielőbb bejelentkezni az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzőjénél, és adószámot igényelni a ',T101-es nyomtatványon a NAV-tól, ugyanis utólag ez a kedvező adózási forma nem választható.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>