Hírek

Változnak az illetékszabályok a lakások adásvételénél

Az Országgyűlés elfogadta az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények, illetve más kapcsolódó törvények módosítását.A döntés értelmében lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott.Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját eladott lakásának forgalmi értékével, így csak az eladott, valamint a megvásárolt lakás értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie.A mostani törvénymódosítás azon nem változtatott, hogy a lakásvásárlás után eladott lakás forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették.A most megszavazott jogszabály azt is rögzíti, hogy ha a magánszemély több lakást is elad és vásárol, akkor az illetékalap megállapításakor a kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.

A kisvállalati adó alkalmazásáról tájékoztat 70 ezer céget a NAV

Több mint 70 ezer vállalkozást tájékoztat az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön arról, hogy megérné jövőre a kisvállalati adót (kiva) választani.A lehetőségre azoknak a vállalkozásoknak hívják fel a figyelmét, amelyek a kiva választásával a számítások szerint legalább 10 százaléknyi közterhet spórolhatnak meg.A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében hangsúlyozta, a kormány több speciális adózási formát kínál a vállalkozásoknak. A megfelelő adózási mód kiválasztásával sok pénz spórolható meg törvényi keretek között. A próbaszámításokat minden cégnek érdemes elvégezni, ebben segít a tárca kiva-kalkulátora.Több mint 25 ezer cég esetében a korábbi évek bevallási adatain alapuló számítást is tartalmaz a NAV levele, a rendelkezésre álló bevallási és foglalkoztatási adatok alapján az adóhivatal közli azt is, hogy mennyi közterhet spórolhatna meg a cég, ha számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban, mint 2016-ban.További 45 ezer cég talál tájékoztatást a tárhelyén, de esetükben a számítás kellően pontos elvégzéséhez szükséges adatok egy része nem áll a NAV rendelkezésére. Az adónem választásával ugyanakkor valószínűleg ők is jól járnának, hiszen az elérhető adatok alapján a megtakarítás esetükben is több mint tíz százalékra becsülhető.A kivát azok a legfeljebb 50 munkavállalót alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. Az adó mértéke jövőre a törvény által meghatározott adóalap 13 százaléka, ennek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól - emlékeztetett közleményében a tárca.

Digitalizált kintlévőség-kezelés

Az európai és a regionális átlagot kissé meghaladja a kintlévőségek kezelésének digitalizációja Magyarországon az EOS Csoport tanulmánya szerint.A nemzetközi pénzügyi szolgáltató szerdai közleménye szerint a megkérdezett 3400 európai vállalat 49 százaléka úgy véli, hogy folyamatait erősen digitalizálta, de csupán 18 százalékuk küld digitális felszólítást a késedelmesen fizető ügyfeleknek.A kutatás adatai alapján Magyarországon a vállalatok 19 százaléka küld teljesen digitális fizetési felszólításokat célszoftver segítségével emailben vagy sms-benA közlemény idézi az EOS Magyarország marketingigazgatóját, aki ismertette: a szakemberek 42 százaléka szerint a digitális fizetési felszólításokkal a cég időt spórol, 38 százalékuk pedig úgy véli, hogy a jobb testreszabhatóság miatt javulhat a kintlévőségek feldolgozása. Somodi Bernadett hozzátette, hogy a vállalkozásoknak csupán 11 százaléka gondolja, hogy a digitalizáció nem javítaná a kintlévőség-kezelés hatékonyságát. A felmérést 2017 tavaszán az EOS Csoport megbízásából 16 európai országban kérdezte a pénzügyi szakértőket. Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában, Spanyolországban, Horvátországban, Csehországban, Svájcban és Magyarországon több mint kétszázan, Németországban több mint négyszázan válaszoltak az utóbbi 8 év során a kintlévőségek kezelésében szerzett tapasztalataikról - áll a közleményben.

Termőföld: átlagosan 1,22 millió forintot ért egy hektárnyi szántóterület tavaly

Folytatódott az áremelkedés a termőföldpiacon 2016-ban, a földterületek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg a 2015. évi szintet, így egy hektár szántó országos átlagban 1,22 millió forintot ért - ismerteti a Takarék Agrár Igazgatóság és FHB Bank közös elemzése.Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy a földterületek értéke nominálisan 2015-ben még 9,9 százalékkal emelkedett. Reálértéken nézve a földterületek 10,7 százalékkal értek többet tavaly, mint egy évvel korábban.Már második éve emelkednek az árak, annak ellenére, hogy a tulajdonszerzés szigorítása miatt stagnáló árakra lehetett számítani.Kifejtették, hogy a 2016-os év emelkedése csak kevéssel maradt el a 2012-es és 2014-es évekétől, amikor az árdinamikában jelentős szerepet játszott az új földforgalmi törvény bevezetése előtti felfokozott vásárlói hangulat. Úgy vélik, hogy a tavalyi magas áremelkedés a Földet a gazdáknak! programnak és a hozzá kapcsolódó kedvező finanszírozási lehetőségeknek tudható be. A program adás-vételi tranzakciói még nem zárultak le teljesen, azonban további emelkedés történt, az előzetes számításaik szerint a 185 ezer hektárnyi tranzakció országos átlagára hektáronként 1,4 millió forint volt.A kutatás szerint tavaly 12 százalékkal nőtt a szántók átlagára, átlagosan 1,22 millió forintot ért egy hektárnyi szántóterület. Az árak az ország minden régiójában emelkedtek, a legjobban a Nyugat-Dunántúlon 23,4 százalékkal. Ettől jelentősen elmaradt az árnövekedés a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de azok még így is 14,1 és 13,8 százalékot tettek ki, míg Dél-Dunántúlon 12 százalék volt a drágulás.A növekedés dinamikájának földrajzi megoszlásától eltértek a csúcsárak: a szántók tavaly a legdrágábbak az Észak-Alföldön voltak, a legolcsóbban továbbra is Észak-Magyarországon lehetett szántóterülethez jutni, ahol az árak nem érték el a 750 ezer forintot.Tavaly az összes művelési ágazatot növekedés jellemezte, a legjobban 14,4 százalékkal a gyepek, a rétek és a legelők drágultak 2015-höz képest. A második legjelentősebb drágulást a szántóterületek, a harmadikat pedig 10,8 százalékkal magasabb tranzakciós árukkal a gyümölcsösök mutatták. A legkisebb különbség az erdő és a szőlő 2016-os és 2015-ös eladási árai között volt - írták az elemzésben.

December 20-ig kell eleget tenni az adófeltöltési kötelezettségnek

Azoknak az adózó cégeknek, amelyeknél a naptári évvel megegyezik az üzleti év, december 20-ig kell kiegészíteniük és bevallaniuk többek között a társasági adó, az innovációs járulék, valamint a helyi iparűzési adó előlegét is.Az érintett cégeknek a társasági adóelőleget és az innovációsjárulék-előleget a a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé, míg a helyi iparűzési adóelőleget a helyi önkormányzatok felé a december 20-i határidőig be is kell fizetniük. A feltöltésre kötelezettek számára a nullás adótartalmú bevallás beadása is kötelező.A társasági adóelőleg és a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítését többek között nem kell végrehajtaniuk azoknak az adózóknak, melyeknek árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, illetve amelyek közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány formában működnek. Emellett a mentesség él az előtársasági időszakban, illetve megszűnéskor is. Az innovációs járulék feltöltésének kötelezettségére azonban a fenti mentességek nem vonatkoznak.Amennyiben az adóelőleg-kiegészítés átutalása december 20-ig nem történik meg, az adóhatóság az adóhiány után 20 százalékos mulasztási bírságot ró ki. Az adóhiányt ebben az esetben a megfizetett adóelőlegek és a tárgyévi adó 90 százalékának különbözete jelenti. A társasági adó feltöltése során célszerű kihasználni az adófelajánlásban rejlő lehetőségeket is. Amennyiben az adózó még a feltöltés december 20-i határidejéig rendelkezik idei tao-felajánlásáról, a kapcsolódó adójóváírás mértéke 2,5 helyett 7,5 százalékos mértékű lesz.

Több mint 70 ezer cégnek lenne érdemes kivára váltania

Jövőre több mint 70 ezer vállalkozás spórolhat meg jelentős közterhet a kisvállalati adóra (kiva) váltással az adóhatóság számításai szerint, erről az érintetteket tájékoztatják is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segít a vállalkozásoknak a megfelelő adózási mód kiválasztásában: azok a vállalkozások, amelyek a kiva választásával a becsült számítások szerint legalább 10 százalékkal kevesebb adót fizetnének, a jövő héten az ügyfélkapun keresztül kapják meg az erről szóló személyes tájékoztatást - fűzte hozzá Tállai András.A NAV vezetője hangsúlyozta, hogy az adóhivatal szolgáltató jellege már nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az idén mintegy 4 millió magánszemély szja-bevallását készítették el, és támogató jellegű ellenőrzéssel több mint 160 ezer adózót mentesítettek a szigorú szankciók alól, de abban is, hogy az adófajták közti választásban is segítik az ügyfeleket. Tállai András kiemelte: a rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad. A választásra jogosult cégek 2016. évi számviteli, bevallási és foglalkoztatási adataiból kiindulva kalkuláltak az adóhivatal elemzői, mintha a cég számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban is, mint 2016-ban. Ahol a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé tették, az adóhivatal számszerűsítette, hogy mennyit takaríthat meg a cég a kivával. A számítások szerint az érintett cégeknek átlagosan 560 ezer forinttal kellene kevesebb adót fizetni, ha 2018-tól a kisvállalati adó szerint adóznának - tette hozzá a NAV vezetője. Megjegyezte: a kivára év közben is áttérhetnek a cégek, de január 1-jétől a legegyszerűbb az átállás, éppen ezért minden cégnek érdemes még decemberben az NGM honlapján elérhető kiva-kalkulátorral (http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/egy-szazalekponttal-csokken-a-kiva-adoja-jovore-a-valasztasban-segit-az-ngm-kiva-kalkulatora) kiszámolni, hogy mennyi közterhet takaríthatnak meg a kivával, vagy más speciális adózási móddal. Azoknak a cégeknek is érdemes használniuk a kalkulátort, amelyek nem kapnak tájékoztatást, mert a NAV nem minden cégnél rendelkezik a becsléshez szükséges adatokkal, illetve változhattak a körülmények. Így például, ha valamelyik cég 2016-hoz képest több munkavállalót alkalmaz jövőre, akkor még több közterhet spórolhat meg. A kiva ugyanis a társasági adó mellett kiváltja a munkabért terhelő a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is - mondta az államtitkár.

Decemberben kell dönteni az egyszerűsített vállalkozói adóról

2017. december 1-je és december 20-a között választhatják 2018-ra az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) az újonnan bejelentkező adózók. Azoknak, akik idén az eva szerint adóztak, és ezen jövőre sem változtatnak, nem kell újra bejelentkezniük.Az Eva tv. hatálya alá bejelentkezni, illetve az alól kijelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál lehet, egyéni vállalkozó esetében a 17T103, társas vállalkozás esetében a 17T203 számú adatbejelentő lapon. Az adatlapok 2017. december 1?jétől letölthetők a NAV honlapjáról (http://www.nav.gov.hu ? Nyomtatványkitöltő programok ? Nyomtatványkitöltő programok ? Egyszerű keresés/Összetett keresés), illetve papír alapon is hozzáférhetők a NAV ügyfélszolgálatain. A nyomtatványok ügyfélkapun keresztül elektronikusan, postai úton, illetve az ügyfélszolgálatokon személyesen is benyújthatók.Az eva szerinti adózást többek között egyéni vállalkozók, egyéni cégek, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, ügyvédi irodák és közkereseti társaságok választhatják december 20-ig. A bejelentkezés ugyanezen időpontig írásban visszavonható. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.Ugyancsak 2017. december 20-ig, és szintén a 17T103, illetve a 17T203 számú adatbejelentő lapon lehet kijelentkezni az Eva tv. hatálya alól. Azoknak kötelező kijelentkezni, akik december 20-án nem felelnek meg az eva feltételeinek, például, ha ebben az időpontban adótartozásuk van.Az egyéni vállalkozók a 2018-as első járulékbevallásban nyilatkozhatnak arról is, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokhoz a járulékokat a minimálbér másfélszerese feletti járulékalap után fizetik meg.A NAV a bejelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a kijelentkezésről értesíti az adózókat.

Alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó köteles-e bankszámlát nyitni?

A hatályos adózás rendjéről szóló törvény (2003:XCII) ebben a kérdésben a következőképpen rendelkezik:38.§ /2/ A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek ? ideértve az egyéni vállalkozót is ? (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznieTartalmilag ugyanígy szól a már elfogadott és 2018. január 1-től hatályos új Art. is (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről)114. § [Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség] (1) A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek ? ideértve az egyéni vállalkozót is ? (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.Ezek alapján a kérdésre válaszolva: miután az alanyi adómentes adózó ? lett légyen az katás, vagy más státuszú egyéni vállalkozó, vagy egyéb magánszemély - bankszámlanyításra éppen azért nem köteles, mert az alanyi mentessége egyik fő jellemzője, hogy nem kötelezett áfa fizetésére.Ez a szabály ma ? 2017-ben is él, - és ugyanez lesz a helyzet az új Art. hatálya alatt 2018-tól is.Más a helyzet a katás bt-vel, és katás ügyvédi irodával ? őket jogi személy sátuszuknál fogva terheli a számlanyítási kötelezettség ? ez előbb idézett rendelkezések alapján.

A katás adózók profitálhatnak legtöbbet az alanyi adómentesség várható kiterjesztéséből

2019-től - tehát majd 13 hónap  múlva - várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással.A tervezett változás ugyan nem közvetlenül a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályait érinti, hatása azonban mégis a katás adózási formát választók körében lesz a legerősebb.Az alanyi adómentes adózási forma legfontosabb ismérve, hogy az adózó áfamentesen állíthat ki számlát. Míg 2017 előtt 6 millió forintos árbevételig vehették igénybe a vállalkozások az alanyi adómentesség lehetőségét, addig 2017-től már 8 millióig, 2019. január elsejétől pedig 12 millió forintra nőhet az értékhatár, amennyiben a kormány deregulációs indítványának helyt ad az Európai Unió.Bár a kata árbevételi plafonját 2017-ben 12 millió forintra emelte a törvényhozás, az elsősorban magánszemély ügyfélkörrel rendelkező katások részére a 8 millió forintos alanyi adómentes árbevételi határ maradt mértékadó. E felett az összeghatár felett 2017-ben még 27 százalék áfa terheli a szolgáltatási díjat. A tervezett változás bevezetése esetén azonban 2019-től a kata és az alanyi adómentesség értékhatára egybe fog esni.Ez a lehetőség azoknak a mikro- és kisvállalkozóknak kedvez leginkább, akik a kata szerint adóznak, és akiknek ügyfélköre főleg magánszemélyekből áll. Míg ugyanis egy céges ügyfél visszaigényelheti vagy levonhatja az áfa összegét, addig egy magánszemély ügyfél nem tudja ilyen módon elszámolni ezeket az összegeket. Ha például egy alanyi adómentes fodrászat 2000 forintot számol fel egy hajvágásért, egy áfakörös szolgáltató azonos munkadíj mellett ugyanezt 2000 forint + áfa összegért, azaz 2540 forint ellenében tudja nyújtani. Az áfaalany így vagy alacsonyabb nettó munkadíjért kénytelen dolgozni, ha az árversenyben lépést akar tartani, vagy azonos nettó díjazás mellett számolnia kell az árérzékeny vendégkör lemorzsolódásával. 

Az illeték részletekben is fizethető

A magánszemélyek ? életkoruktól és a lakás forgalmi értékétől függetlenül ? első lakástulajdonuk, vagy tulajdoni hányaduk megszerzésekor legfeljebb egy év alatt, havonta egyenlő részletekben fizethetik meg az illetéket. Első lakástulajdon szerzőnek az számít, akinek nincs és korábban sem volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga.A részletfizetés nem jár automatikusan, azt kérni kell a NAV-tól a ?B400-as adatlapon. Ebben az esetben a részletfizetésről a hivatal az illetéket kiszabó fizetési meghagyásban rendelkezik.A részletfizetés utólag a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 napon belül is kérhető.A kérelemben szerepelnie kell, hogy a magánszemély első lakástulajdonát szerezte meg, és legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt kér. A kérelem beküldhető postán, vagy személyesen is leadható a NAV ügyfélszolgálatain.A fizetési határidőket pontosan be kell tartani, mivel ha az adózó az esedékes részletet nem fizeti be időben, a részletfizetési lehetőséget elveszíti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti fizetési határidőtől késedelmi pótlékot számít fel.Ha az adózó nem jogosult erre a speciális részletfizetési kedvezményre, úgy az általános szabályok szerinti fizetési kedvezményt kérheti.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240