Hírek

Kedvezőbbé válnak a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei

Kedvezőbbé válnak a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei október 4-től - az erről szóló tájékoztatás csütörtökön jelent meg a Széchenyi 2020 program hivatalos pályázati oldalán.Az európai uniós forrású hitelprogram keretében a lakóépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energia felhasználásának növelésére igényelhetnek kamatmentes kölcsönt maximum 20 éves futamidőre természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek.A tájékoztatás szerint a központi régió kivételével a társasházi és lakásszövetkezeti igénylők rendelkezésére álló rész a hitelprogram teljes keretösszegéből 25-ről 50 százalékra nő.Az elszámolható munkadíj mértéke az elszámolható anyagköltséghez viszonyítva 60-ról 120 százalékra emelkedik, a központi régióban is. A nyílászárók esetén a fajlagos költséghatár nettó 60 ezer forintról 110 ezer forintra, míg a hőszigetelési elszámolható költséghatár 15 ezer forintról 20 ezer forintra nő. Pontosították és kiegészítették a napelemes rendszerek teljesítményére vonatkozó előírásokat.A kölcsönszerződés megkötésétől számított rendelkezésre tartási idő természetes személyeknél 18 hónapra nő, ez különösen indokolt esetben 3 hónappal meghosszabbítható, míg társasházaknál és lakásszövetkezeteknél a rendelkezésre tartási idő 24 hónapra nő.A projektek fizikai befejezésének határideje természetes személyeknél 18 hónapra, társasházaknál és lakásszövetkezeteknél 24 hónapra módosul. Ugyanakkor a közép-magyarországi régióban a befejezési határidő a társasházaknál és lakásszövetkezeteknél módosul, szintén 24 hónapra. A társasházi és lakásszövetkezeti igénylőknél lakásonként 1,5 millió forintig, de maximum 50 millió forintig nem kell biztosítékot nyújtani, ez a központi régióra is vonatkozik.A változások között szerepel még több pontosítás, egyebek mellett a hiteligénylő életkorával, az adóstárssal, valamint a használatbavételi engedély határnapjával kapcsolatban.

MNB: októbertől szigorodtak az adósságfék szabályok

Október 1-től szigorodtak az adósságfék szabályok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletének hatályba lépésével - mondta Fülöp Zsuzsanna, a jegybank felügyeleti szóvivője.A jegybank szeptember 15-én közölte, hogy a módosított jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (jtm) szabályozásról szóló rendelet alapján az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege október 1-jétől nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.Az adósságfék rendelkezéseket 2015-ben vezették be. Elsődleges célja az volt, hogy a hitelfelvétel során a fogyasztók ne vállaljanak magukra túlzott hitelterheket, és visszafogja a túlzott eladósodottságot.  Az adósságfék rendelkezéseknek két része van: az egyik szabály meghatározza, hogy a fedezeti ingatlan értékéhez mérten mekkora lehet a felvehető hitelösszeg. Míg a másik a törlesztőrészletek, illetve a jövedelem arányában meghatározott törlesztőrészletekre vonatkozik.A változtatás célja, hogy a fix, a minél hosszabb időtávra fixált lakáshitelek felé tereljék az új hitelfelvevőket. Az új lakáshitelt felvevőknek közel 90 százaléka már most is a fix kamatozású termékeket választja - tette hozzá.

Online e-matricaütemezővel segíti az autósokat a NÚSZ Zrt.

Online e-matrica ütemezővel segíti az autósokat a NÚSZ Zrt. annak érdekében, hogy a nyár végétől a kevésbé pénztárcabarát éves e-matrica megvásárlása helyett a havi jogosultságot válasszák - közölte a NÚSZ Zrt. csütörtökön.Tájékoztatásuk szerint az országos, éves e-matricák mindig a következő év január végéig érvényesek, ami azt jelenti, hogy ezt a típust igazán nyárig éri meg megvásárolni, ugyanakkor a társaság értékesítési adatai és a felhasználói szokások azt mutatják, hogy az év második felében is számottevő a kereslet az éves e-matricára. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy az autósok sajnos tévesen úgy tudják, az éves e-matrica a vásárlás időpontjától számított egy évig érvényes, másrészt sokszor a kényelmi szempontok vezérlik a járművezetőket - magyarázták.A közleményben Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy az ügyfelek egy része nem akar vesződni a havi vásárlással, vagy attól fél, hogy elfelejti azt határidőre megvenni, ezért inkább biztosra megy, és marad az éves e-matricánál. Számukra dolgozták ki azt az ingyenes szolgáltatást, amellyel, ha kérik, az év végéig automatikusan aktiválják megvásárolt havi e-matricájukat.Rámutattak, hogy idén eddig közel 3500 úthasználó vásárolt úgy országos, éves e-matricát, hogy számukra már a havi változat lett volna előnyösebb. Ők a havi matricákra való áttéréssel mintegy 30 millió forintot takaríthattak volna meg.Kiemelték: annak érdekében, hogy az autósok ne járjanak rosszul, a NÚSZ Zrt. viszonteladói partnerei számára október 1-től már nem engedélyezi az országos, éves e-matrica eladását. Erre kizárólag a társaság ügyfélszolgálati irodáiban és online értékesítési felületén (https://ematrica.nemzetiutdij.hu/) lesz lehetőség.A NÚSZ Zrt. értékesítési mutatói szerint a járművezetők 2018 első kilenc hónapjában közel 416 ezer darab országos, éves e-matricát vásároltak, ami több mint 16 százalékkal haladja meg a 2017-es értéket, ami 358 ezer darab volt. Ez idén eddig mintegy bruttó 18 milliárd forintos bevételt jelentett a magyar költségvetésnek - közölte a NÚSZ Zrt.

Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a Gazdasági Versenyhivatal

Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy hatékonyabban reagálhasson a piacok új kihívásaira - közölte a GVHA tájékoztatás szerint a versenyhivatal egyúttal összegezte a tíz éve hatályba lépett, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásának eddigi eredményeit és a legújabb irányokat is.Az időszak alatt a versenyhivatal egyebek mellett 401 ügyben hozott döntést a jogszabály alkalmazásával, több mint 5 milliárd forint bírságot szabott ki fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért, és 34 kötelezettségvállalást fogadott el, amellyel a vállalkozások maguk korrigálhatták jogsértésüket.Az elmúlt években a GVH egyre nagyobb figyelmet fordít a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra. Az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat is egyre szorosabban monitorozza.A középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia elérhető a GVH weboldalán.

Új pályázat a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztésére

Megjelent a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek pályázati felhívása 4 milliárd forintos keretösszeggel - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) kiírt pályázat célja a szociális partnerek társadalmi és munkaerő-piaci szerepvállalásának erősítése, képviseleti erejének növelése, és olyan tevékenységek támogatása, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a munkavállalók és a munkáltatók, vállalkozások munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztéséhez, társadalmi felelősségvállalásuk erősítéséhez - mondta az államtitkár. A támogatott projektek keretében olyan témák feldolgozására kerülhet sor, mint például az időskori munkaerőpiaci aktivitás erősítése, a digitalizációból és automatizációból, a változó készségigényekből fakadó kihívások kezelése, amelyek hosszú távon javítják a foglalkoztathatóságot, az alkalmazkodóképességet, a termelékenységet és a versenyképességet - emelte ki Rákossy Balázs. A eredményeket úgy kell elérhetővé tenni és bemutatni, hogy azokat a munkaadók és munkavállalók minél szélesebb körben megismerhessék és felhasználhassák - tette hozzá. Az államtitkár szerint a felhívás az aktuális munkaerőpiaci kihívásokhoz kapcsolódóan támogatja a kapacitásfejlesztést, ezáltal közelebb hozza az érdekképviseleti szervezeteket e kihívások megoldásához, egyúttal közvetlenebb kapcsolat kiépítésére is lehetőséget ad az általuk képviselt munkavállalói és munkáltatói, vállalkozói szervezetekkel. A támogatási kérelmek benyújtására 2018. október 18-ától lesz lehetőség, az igényelhető összeg minimum 10 millió, maximum 50 millió forint

Tervezik az uniós áfarendszer reformját

A jelenlegi uniós áfarendszer reformjára és az uniós szintű együttműködés javítására van szükség, ugyanis az Európai Unió tagállamai még mindig csaknem 150 milliárd euró áfabevételtől esnek el - közölte az Európai Bizottság pénteken közzétett tanulmányában. A dokumentumból kiderült, hogy az áfakerülés (általános forgalmi adó) miatti bevételkiesés 2016-ban névértéken 10,5 milliárd euróval, 147,1 milliárd euróra, azaz az összes áfabevétel 12,3 százalékára csökkent, az előző évi 13,2 százalékról. A tájékoztatás szerint az egyes tagállamok teljesítménye továbbra is jelentősen eltér. 22 tagállamban csökkent az áfakerülés miatti bevételkiesés. Ezek közül Bulgária, Lettország, Ciprus és Hollandia a kiesés több mint 5 százalékpontos csökkentésével kimagaslóan teljesített. A bevételkiesés ugyanakkor hat tagállamban, Romániában, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Észtországban és Franciaországban nőtt. Mint írták, uniós szinten ugyanakkor jelentősen javult az áfa beszedése. "Most arra van szükség, hogy a tagállamok előrelépjenek és a bizottság tavalyi javaslatának megfelelően az uniós rendszerben jelentkező áfacsalások visszaszorítása érdekében minél előbb megállapodjanak egy sokkal szélesebb körű reformról. Az átalakítás következtében javulna és korszerűsödne a rendszer a kormányzatok és a vállalkozások számára egyaránt, valamint szilárdabbá és ügyfélbarátabbá válna"

Egyszerűsített foglalkoztatás infók

Továbbra is népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, hiszen mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára előnyös feltételeket biztosít. Az őszi betakarítások idején a gazdálkodóknak több munkaerőre van szükségük, mint máskor. A legjobb megoldás az átmeneti létszámnövelésre az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás, amely az idénymunkások alkalmazásának legcélszerűbb módja. A foglalkoztatási forma előnyös a munkáltató szempontjából, hiszen egyszerű a bejelentése, alacsony az adóterhelése és rugalmasan alkalmazható idényjellegű munkáknál. A munkavállalóknak pedig az így ledolgozott napjait is figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításakor, továbbá az így szerzett jövedelmeiket csak akkor kell adóbevallásukban szerepeltetni, ha azok meghaladják a mentesített keretösszeget. A NAV által minden évben elkészített szja-bevallási tervezet ráadásul automatikusan tartalmazza ezeket a jövedelmeket is. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkára lehet alkalmazni. A munkáltatónak a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forintot, alkalmi munka esetén 1000 forintot, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén pedig 3000 forintot kell fizetnie. A befizetést a foglalkoztatást követő hónap 12-éig kell teljesíteni. Egy munkáltató mezőgazdasági idénymunkára ugyanazt a munkavállalót maximum 120 napra alkalmazhatja egyszerűsített foglalkoztatással egy naptári éven belül. A feleknek elég szóban megállapodniuk, de a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-nál a foglalkoztatást. A bejelentés megtehető elektronikusan a 18T1042E jelű, NAV honlapjáról letölthető adatlap beküldésével, telefonon a 185-ös számon, vagy akár mobilalkalmazással. A bejelentést szigorúan a munkavégzés kezdete előtt kell teljesíteni, és a módosításra, visszavonásra a bejelentéstől számított 2 órán belül van lehetőség. Az a munkáltató, amelyik nem jelenti be idénymunkása foglalkoztatását, bírságra számíthat, amelynek kiszabásakor a NAV az eset valamennyi körülményét mérlegeli. (www.nav.gov.hu)

Devizahitel - Uniós bíróság: nem elégséges, ha egy kölcsönszerződés általánosságban ír az árfolyamkockázatról

Az árfolyamkockázat esetében nem elégséges, ha egy pénzintézet általánosságban írt arról egy kölcsönszerződésben - mondta ki csütörtöki döntésében az Európai Unió Bírósága csütörtökön.A luxembourgi központú testület álláspontja szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Az uniós bíróság ítéletében aláhúzta, a nemzeti bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően fogalmazták meg azokat. "E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára" - fogalmaztak.Ebből az következik, hogy az átlagos fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt - esetlegesen jelentős - gazdasági következményeinek értékelésére is - húzták alá. Az ügy előzménye, hogy két magányszemély svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett megfizetniük, de e részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki.Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges ingadozásához kapcsolódó kockázatot. Az árfolyam későbbi jelentős megváltozása a fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte.Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és elrendelték, hogy a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.A bíróság hozzátette, a jogalkotó érdemben nem változtatta meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a forint és a kölcsönügylet alapjául szolgáló deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni. Végezetül az uniós bíróság megerősítette, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie, milyen, az árfolyamkockázaton túli esetleges tisztességtelen feltételek lehetnek a szerződésekben.

Inkubációs szolgáltatások fejlesztésének támogatására lehet pályázni

A mikro-, kis- és középvállalkozások 5 és 300 millió forint közötti összegre nyújthatnak be támogatási kérelmet, a megvalósításra rendelkezésre álló időtartam tevékenységtől függően legfeljebb 12 vagy 18 hónap.Megjelent a Vállalkozói és ipari inkubációs szolgáltatások fejlesztésének támogatása című pályázati felhívás, melyre mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak október 17-től, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében - közölte Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A rendelkezésre álló keretösszeg 3 milliárd forint. A támogatásból lehetőség nyílik többek között vállalkozói inkubációs program, illetve ipari inkubációs szolgáltatást célzó programok kidolgozására, azok továbbfejlesztésére, valamint akár infrastrukturális fejlesztésre is. A mikro-, kis- és középvállalkozások 5 és 300 millió forint közötti összegre nyújthatnak be támogatási kérelmet, a megvalósításra rendelkezésre álló időtartam tevékenységtől függően legfeljebb 12 vagy 18 hónap. A pályázati felhívás elsődleges célja olyan inkubációs tevékenységet folytató szervezetek támogatása, amelyek szolgáltatásaik fejlesztésével hozzájárulnak az új vállalkozások fejlődéséhez, továbbá képesek együttműködni más inkubátorokkal. Fontos, hogy összehangolt együttműködések valósuljanak meg egy adott régió nagyvállalatai, kis- és középvállalkozásai, szakképzési centrumai, valamint mérnökképzést biztosító felsőoktatási intézményei között, és hosszú távon fenntartható együttműködések szülessenek a vállalkozásokat támogató háttérinfrastruktúra biztosítására - emelte ki az államtitkár.

A civil szervezetek szja 1%-os kedvezményezetté válása

2018. augusztus 31-től tölthető le a NAV internetes honlapjáról a 18EGYREG jelű adatlap, amelyet előzetes regisztráció céljából, 2018. október 1-jéig azon civil szervezeteknek kell - kizárólag elektronikus úton - benyújtaniuk a NAV-hoz, amelyek a 2019. rendelkező évtől igényt tartanak a rendelkező magánszemélyek által felajánlott szja 1%-os összegekre és még nem regisztráltak. A regisztráció visszavonásig érvényes, ezért a jelen rendelkező évre érvényes regisztrációval rendelkező civil kedvezményezettnek* sem ez évben, sem a követő években nem kell ismételten benyújtania ?EGYREG jelű, így a 18EGYREG jelű adatlapot sem. Az adatlap alapján történő előzetes regisztráció a kedvezményezetté válás feltétele. A szervezet a regisztráció évét követő évben, azaz a 2019. rendelkező évben részesülhet 1%-os felajánlásokban, válhat majd kedvezményezetté. A NAV felhívja az érintettek figyelmét, hogy az adatlap benyújtására nyitva álló, 2018. október 1-jei határidő jogvesztő, elmulasztása esetén az adatlapban foglalt regisztrációs kérelem nem vehető figyelembe, a késedelem kimentésére sem igazolási kérelem, sem méltányossági kérelem nem terjeszthető elő. Az adatlaphoz az előzetes regisztrációt kérelmező szervezetnek mellékelnie kell a szükséges nyilatkozatokat, okiratokat, illetőleg igazolást. A 2018. október 1-jei jogvesztő határidőt követően a 18EGYREG jelű adatlapot a NAV-hozmár regisztrált civil szervezetek alkalmazhatják arra, hogy bejelentsék a kiutaláshoz szükséges adataikban (a szervezet neve, székhelye, belföldi pénzforgalmi számlaszáma) bekövetkezett változásokat.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>