Hírek

Megszűnt a magánszemélyek különadója

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a kihirdetését követő naptól, 2018. július 26-ától hatályon kívül helyezte az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Egptv.) 8-12/F. §-ában foglalt rendelkezéseket, vagyis megszűnik a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója.Átmeneti rendelkezés alapján az Egptv. hatályon kívül helyezett rendelkezéseit már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni.Ha a magánszemély az Egptv-nek a fentiek szerint hatályon kívül helyezett 8-12. §-ai alapján szerzett olyan jövedelmet, mely mindezidáig beletartozott a különadó alapjába, és amelynek adókötelezettsége a Módtv. hatálybalépését követő naptól megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolását speciális eljárás szerint kell elvégezni. Ez az eljárás nem érinti a munkáltatót terhelő közterheket.Az eljárás során a munkáltatónak, ha a Módtv. hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó-alapot képező bevételből levonta a 75 százalékos mértékű különadót, akkor a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után meg kell állapítania az általános szabályok szerinti közterheket ? a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot ?, és azok összegét vissza kell tartania a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből.A munkáltatónak ezen túlmenően az előbbieknek megfelelően módosítania kell a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott ?08-as bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

Megváltozott munkaképességű vállalkozók szocho kedvezménye

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény változásárólAz egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) kedvezően módosította a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesítető szociális hozzájárulási adókedvezményre vonatkozó szabályokat.A 2018. július 26-ától hatályos szabályok az eddigiekhez képest szélesebb körben, a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű egészségi állapotú egyéni, illetve társas vállalkozók vonatkozásában is biztosítja az adókedvezmény igénybevételét.A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény illeti meg? az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,? a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után 19,5 százalék adómértékkel megállapított összeggel.Az adókedvezmény érvényesítésére abban az esetben van lehetőség, ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag? 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy? ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű.A módosított szabályok alapján a 2018. július hónapra benyújtásra kerülő 1808, illetve egyéni vállalkozók esetében a 1858 jelű adó- és járulékbevallásban az adókedvezmény már érvényesíthető.

Egyre többen közjegyző előtt kötnek lakásbérleti szerződést

Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) csütörtökön.Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben kiemelte, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben.Az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.A kamara szerint a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja.Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől - közölte a MOKK.A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant.A közjegyzői kamara a közleményben hivatkozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataira, eszerint a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben évente megközelítően 300 esetben kerül sor bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre.A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el.

Adatkezelési Navigátor - Segédlet vállalkozások GDPR megfeleléséhez

A gazdasági társaságok, vállalkozók GDPR megfeleléshez adunk egy adatvédelmi szabályzatot, belső adatkezelési szabályozással, sok-sok melléklettel, adatfeldolgozási szerződést, adatkezelési nyilvántartást, Adatkezelési tájékoztatót, formanyomtatványokat. És mindehhez egy részletes útmutatót, amelyben pontokba szedve leírjuk, hogyan kell alkalmazni mintáinkat. Ára : 25.400,-Ft - megrendelés: info@adonet.hu  ADATKEZELÉSI NAVIGÁTOR - SEGÉDLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK GDPR MEGFELELÉSÉHEZEzen kiadvány kis- és középvállalkozások számára kíván segítséget nyújtani az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfeleléshez. Kiadványunkat tevékenységtől ágazattól függetlenül, egyaránt használhatják ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalkozások, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók.Kiadványunkban összefoglalóan ismertetjük a GDPR rendelkezéseit, amelynek legfontosabb üzenete a vállalkozások számára, hogy az eddigieknél nagyobb prioritással kell kezelni a személyes adatok védelmét. Áttekintjük a kis és középvállalkozások adatkezeléseit és azok szabályait, számba vesszük a vállalkozások GDPR megfelelésének feladatait.Ennek keretében egy szabályos intézkedési tervet, forgatókönyvet adunk, amely pontokba szedve tartalmazza, hogy a vállalkozásnak milyen intézkedéseket kell meghoznia ahhoz, hogy adatkezelését jogszerűen végezhesse.Mindehhez szabályzat, szerződés- nyilatkozat, nyilvántartás, tájékoztatás mintákat is adunk, amelyek adaptálásával elvégezhető a vállalkozás adatvédelmi rendszerének kiépítése.A belső szabályozások, tájékoztatások teljeskörűek, így egy az egyben, külön kiegészítés nélkül átvehetők, de szerkeszthetők, felülírhatók, egyéniesíthetők is. A letölthető dokumentumok formátuma Word és Excel.Mintáink alkalmazását egy részletes használati útmutatóval is segítjük.Kiadványunkban nem foglalkozunk személyes adatok harmadik országokba továbbításának problémájával. Ezeket a témákat mintáink sem érintik!Kiadványunk és mintáink csak saját szervezetre használható fel, harmadik személynek át nem adható.Ára : 25.400,-Ft - megrendelés: info@adonet.hu dr. Szabó Tibor ügyvéd

Az adóeljárást érintő változások

A módosító törvény hatályba lépését követő naptól ? visszatérve a 2017. december 31-ig hatályos szabályozáshoz ? az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, amennyiben jogszabálysértő döntésére tekintettel az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. Ebben az esetben az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. Nő a késedelmi pótlék mértéke 2019. január 1-jétől változik a késedelmi pótlék mértéke, amely így minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része lesz. Tekintettel a jelenlegi 0,90 százalékos alapkamatra, a késedelmi pótlék mértéke 5,90 százalékra emelkedik. A módosított késedelmi pótlékot a módosítás hatálybalépését követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni. Az önellenőrzési pótlék mértéke változatlan marad, az továbbra is a jegybanki alapkamatnak felel meg. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke pedig az így számított összeg másfélszerese lesz. A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó esetében a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része. A módosított késedelmi pótlékot a módosítás hatálybalépését követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni. (PwC)

Egyszerűbb keresetlevél-nyomtatványokat terveznek a bíróságokon

Ősszel döntés születhet az új polgári perrendtartással összefüggő keresetlevél-nyomtatványok egyszerűbbé tételéről - mondta Virág Csaba bíró, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) polgári perrendtartással foglalkozó munkacsoportjának vezetője.A szakember elmondta, az erről szóló javaslatcsomagot az OBH elnöke már benyújtotta az igazságügyi miniszternek.A keresetlevél-nyomtatványok az eddiginél rövidebbek és közérthetőbbek lesznek,  a javaslat alapján a jelenleg 25 oldalas nyomtatvány terjedelme hét oldalra csökkenhet. Ezen kívül dolgoznak azon, hogy ez a dokumentum elérhető legyen elektronikus formában is.Az előterjesztés másik fontos kezdeményezése, hogy illetékmentes legyen a keresetlevelek visszautasítása.

Csak 40éves kor körül kezdenek félretenni nyugdíjas éveikre

A fiatalabb generációk egyre inkább felismerik a nyugdíjcélú megtakarítás fontosságát, az OTP Nyugdíjpénztár belépési adatai szerint ugyanakkor a legtöbben továbbra is inkább 40 éves koruk körül kezdenek el félretenni nyugdíjas éveikre.Az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából, 1000 válaszadó online megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint továbbra is jelentős az eltérés az aktív korú hazai lakosság szándékai és tettei között, ha a nyugdíjcélú megtakarításokról van szó.A válaszadók 70 százaléka gondolja úgy, hogy 18 és 35 éves kora között el kell kezdeni félretenni ahhoz, hogy anyagilag biztos nyugdíjas kora legyen. Ennek ellenére a nyugdíjpénztár statisztikái szerint továbbra is 40 év körül mozog az új belépők átlagos életkora.A most pályakezdőnek vagy fiatal munkavállalónak tekinthető Y generáció körében 20 százalékkal magasabb azok aránya, akik szerint már 25 éves kor előtt el kell kezdeni a felkészülést, mint a teljes aktív korú lakosság körében, az Y generációs válaszadók több mint 47 százaléka mondta ezt.A közlemény idézi Nagy Csabát, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, aki arra hívja fel a pályakezdők figyelmét, hogy ha első munkahelyük megszerzésekor belépnek egy nyugdíjpénztárba is, és legalább a havi tagdíjat folyamatosan fizetik, azzal megtették az első lépést az anyagilag biztos időskor felé.A 251 milliárd forintnyi vagyont kezelő OTP Nyugdíjpénztárhoz idén eddig több mint 7200 új tag csatlakozott, akiknek az átlagéletkora a korábbi évekhez hasonlóan 40 év körül alakult - olvasható a közleményben.

Jelentősen csökkentette az áfacsalásokat az online pénztárgépek bevezetése

Sikertörténetnek nevezte az áfacsalások elleni küzdelemben az online pénztárgépek bevezetését Sors László, a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkára, aki a Növekedés.hu portálnak adott interjúban arról is beszélt, hogy azélelmiszer-automaták NAV-hoz való bekötése is már napi 70 millió forint feletti forgalomról küld adatokat az adóhatóságnak.A július 1-től elindított online számlázásnak is az a célja, hogy fehérítse a gazdaságot és visszaszorítsa az adócsalásokat. Ezt egészíti ki a NAV szolgáltatásaként az ingyenes Online Számlázó, amellyel az online adatszolgáltatás is teljesíthető. A fejlesztéssel nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a NAV számára, így hatékonyabb a kockázatkezelés - mondta."Júliusban még nem szankcionáltuk, ha elmulasztották az online adatszolgáltatást, de az adózó regisztrált a rendszerben és az adatokat július végéig utólag megküldte" - mondta. Augusztustól a szankcionálás során szavai szerint továbbra is az a mérvadó, hogy az adózó minden tőle telhetőt megtett-e az adatszolgáltatás teljesítése érdekében. Különösen, hogy regisztrált-e a rendszerbe, vagy a szükséges fejlesztések elindultak-e. Ismertetése szerint augusztus 13-ig 270 818 adózó regisztrált az online számla rendszerben.Az Európai Bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfaadórés - a költségvetésből kieső áfabevétel - mértéke a 2014. évi 17,04 százalékról tovább csökkent, 13,74 százalékra, a cél a 10 százalék alatti áfaadórés. Az online számla rendszer azzal, hogy valós idejű adatokhoz jut az adóhatóság a jogsértő magatartást gyorsan kiszűrhetővé teszi - hangsúlyozta.Jelenleg több mint 150 ezer pénztárgépből érkezik, naponta átlagosan 30 milliárd forintról értékesítési adat, így a 2018. évi forgalom eddig meghaladta a 6640 milliárd forintot is.Hasonlóan nagy léptékű változás volt az élelmiszer-automaták beazonosítását lehetővé felügyeleti egységek 2018. június 30-ig kötelező beszerelése, amelyek forgalmi adatokat továbbítanak az adóhatóság felé. A piaci szegmens értékesítéséről eddig nem álltak rendelkezésre adatok, most azonban időszakosan az egyes napokon 70 millió forint feletti forgalomról kapott információk az adóbevételek növekedését, a gazdaság fehérítését szolgálják - ismertette.Elmondta azt is, hogy a NAV augusztusban a bevallásuk alapján alvó, azonban a kül- és belföldi kontrolladatok tanúsága szerint tevékenységet folytató cégeket ellenőrzi, a közeljövőben pedig vizsgálják a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlását, az őstermelőket, a társasági adóalap- és adókedvezményeket, az innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség teljesítését, valamint a munkaerő-kölcsönzést.

Egyszerűbben kérhető részletfizetés az adóhatóságtól

A lehetőséggel már minden természetes személy élhet, így nemcsak a magánszemélyek, hanem az egyéni vállalkozók és az áfafizetésre kötelezettek is.Januártól már ötszázezer forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), amihez egy kérelmet kell benyújtani - közölte a NAV. A tájékoztatás szerint a lehetőséggel már minden természetes személy élhet, így nemcsak a magánszemélyek, hanem az egyéni vállalkozók és az áfafizetésre kötelezettek is. A NAV a kérelem alapján évente egyszer automatikusan engedélyezi maximum 12 hónapra a pótlékmentes részletfizetést. Közölték: jelentősen emelkedett az összeghatár is januártól, a korábbi kétszázezer forint helyett már ötszázezer forint adótartozásig, és a korábbihoz képest akár duplájára, maximum 12 hónapra kérhető a pótlékmentes részletfizetés. Kivétel ez alól a személyijövedelemadó-előleg és a levont jövedelemadó, a beszedett adó, valamint a levont járulékok.A kérelmet benyújtóknak az automatikus részletfizetés kérését indokolniuk sem kell, és a NAV nem vizsgálja az egyébként szükséges feltételeket, például a fizetési nehézség fennállását és az igénylő jövedelmi helyzetét. A pótlékmentes részletfizetési kedvezményt a kérelem alapján évente egyszer automatikusan engedélyezi az adóhivatal.A tájékoztatás szerint a NAV honlapjáról a letöltések - egyéb menüpontból elérhető automatikus részletfizetési kérelem beküldhető postán vagy személyesen is leadható a NAV ügyfélszolgálatain. Akinek van ügyfélkapuja, néhány kattintással elküldheti kérelmét elektronikusan. Az egyéni vállalkozók kizárólag ügyfélkapun nyújthatják be kérelmüket.A közlemény kiemeli: fontos az engedélyező határozatban megszabott fizetési határidők betartása, mert ha az esedékes részlet befizetése elmarad, a részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell megfizetni. Ilyenkor a NAV a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.A magánszemélyek és egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelme illetékmentes.

Növekedés.hu: újdonságot jelentenek a Széchenyi Tőkebefektetési Alap tőkealapjai

Új elemként jelentek meg a magyar kockázati tőkepiacon a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) tőkealapjai, a tapasztalatok szerint a vállalkozások eredményesen használják föl a támogatásokat - mondta az SZTA vezérigazgatója a növekedés.hu portálnak.Csuhaj V. Imre a kedden megjelent interjúban ismertette, hogy a 8 milliárd forint tőkével a közép-magyarországi ipar- és technológiafejlesztés támogatására indított Irinyi II. Kockázati Tőkealap célterületét az Irinyi Terv kiemelt ágazatai jelentik. A 20 milliárd forint tőkével gazdálkodó Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap segítségével pedig nem csupán a kis- és közepes vállalkozások léphetnek ki a határon túlra, hanem külhoni cégek is megjelenhetnek Magyarországon.Csuhaj V. Imre közölte, hogy a tavasszal indult Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 13 milliárd forintos tőkéjét a Pénzügyminisztérium növelni tervezi. Utóbbit azért is különösen fontosnak nevezte, mert korábban nem létezett tőzsdei megjelenést támogató lehetőség. Hozzátette, hogy a támogatások többek között a menedzsment felkészítésére vagy a tőzsdei nyilvánossághoz szükséges informatikai rendszer kiépítésére fordíthatóak.Az SZTA vezetője felidézte, hogy a kockázati tőkeprogram a 2008-as válságot követően jött létre a kis- és középvállalkozások támogatására. Az EU-ban addig ilyen speciális pénzügyi konstrukció nem létezett - tette hozzá. Az SZTA 2011 és 2016 között 94 támogatási döntéssel 91 vállalkozásnak összesen 12,8 milliárd forintot juttatott. A támogatott cégek több mint harmada már ki is vásárolta az alapot, amely többnyire 10 százalék fölötti megtérülést ért, a még élő szerződések 30-40 százaléka fejlődési pályára állt.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>