Hírek

Ingatlan.com: az elmúlt hetekben 26 százalékkal bővült a kiadó lakások száma

Az elmúlt egy-két hétben, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése óta 26 százalékkal bővült a kiadó lakások kínálata - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjeAz elemző szerint idén az előző évekhez képest kisebb mértékben drágultak az albérletek, ugyanis az elmúlt hónapban néhány ezer forinttal, míg az előző év azonos időszakában 10 ezer forinttal nőttek az átlagos albérlet árak. Hozzátette, hogy Budapesten most 50-60 ezer forintért lehet szobát bérelni, míg öt évvel ezelőtt egy garzon lakás volt elérhető ezen az áron. Balogh László szólt arról is, hogy Budapesten most átlagosan 150 ezer forintért lehet lakást bérelni, míg más egyetemvárosokban, mint például Debrecenben, Győrben és Szegeden 100-110 ezer forintért, Miskolcon pedig havonta átlagosan 70 ezer forintot kell fizetni egy kiadó ingatlanért.

Folyamatosan csökken az ingatlanközvetítő irodák szerepe az ingatlaneladásokban

Folyamatosan csökken az ingatlanközvetítői irodák szerepe az ingatlaneladásokban, arányuk öt éven belül 10 százalék alá eshet a Házbank.hu elemzése szerint: míg 2014-ben az ingatlanközvetítők által eladott ingatlanok aránya 60 százalék feletti volt a magyar piacon, addig 2018 első félében 35 százalék alatti.Az elemzés szerint öt éven belül ez az arány 10 százalék alá eshet, ha az irodák nem növelik a közvetítés hozzáadott értékét és szakmai színvonalát. A statisztikák szerint a magyar piacon 2014-ben 114 ezer ingatlant adtak el és az értékesített használt lakások átlagára 10,3 millió forint volt. Tavaly több mint 150 ezer lakás kelt el 13,6 millió forintos átlagáron.Kövesdi Marcell, a Házbank.hu tulajdonos-ügyvezető igazgatója, ingatlanpiaci szakértő a közlemény szerint elmondta: Magyarországon jelenleg mintegy 3000 ingatlanközvetítő iroda 8 ezer értékesítővel dolgozik. Az ingatlanirodák száma lényegében évek óta változatlan, miközben a szűkülő ingatlanközvetítői piacon a tranzakciószám nem növekedett, és így az átlagos bevétel sem mozdult el érdemben - fejtette ki, hozzátéve: a csökkenő piaci részesedés miatt kieső irodákat pótolják azok is, akik kellő felkészültség nélkül nyitnak irodát. Becsléseik szerint az elmúlt évben 10 induló iroda közül 4 fél éven belül bezárt. Úgy vélte, nem véletlen az sem, hogy az ingatlanközvetítőnek jelentkezők mintegy 50 százaléka 6 hónapon belül más megélhetés után néz.A magyar piacon az elmúlt három évben - 2015, 2016, 2017 - 134-146-152 ezer lakást adtak el, átlagosan 11,6-12,7-13,5 millió forintért, az átlagos jutalék mértéke 2-5 százalék között mozog.Rámutatott: az irodák szerepe és súlya folyamatosan csökken a magyar piacon, miközben például Franciaországban az ingatlanok 80 százalékát, az Egyesült Államokban pedig 90 százalékát ők értékesítik. A magyarhoz hasonló piacon, például Csehországban az irodák jutaléka 3-6 százalék, és ők értékesítik az ingatlanok 70 százalékát, Ausztriában ugyanez az arány 80 százalék feletti, a jutalék pedig 4-6 százalék között mozog.Kövesdi Marcell szerint a jó ingatlanosok képzéséhez legalább négy területen jelentős előrelépés szükséges: fejleszteni kell az informatikai támogatást, növelni kell a gyakorlati képzés szerepét, és előtérbe kell helyezni a szociális média professzionális használatát, valamint az ügyfél-elégedettséget kell alapértelmezett értékké tenni.A szociális médiáról elmondta, ennek a személyes kapcsolattartásban és a bizalom kiépítésében van alapvető szerepe, amit a magyar irodák 95 százaléka ma még nem használ ki, miközben a fejlett országokban ez az alapja az értékesítésnek. A magyar piacon az ingatlanosok 5 százaléka is csak arra használja a közösségi médiát, hogy ingatlanokat tesz fel a felületre, ahelyett, hogy a bizalomépítés elsődleges felületeként tekintene rá, mint például Amerikában. A lehetőség annál is inkább adott, mivel Magyarországon több mint 5 millió aktív felhasználója van a szociális médiának. A szociális média - például a Fecebook - használta arra is jó, hogy az ingatlanos megőrizze a személyes kapcsolatot az ügyféllel, a korábbi eladókkal és vevőkkel, és így újabb megbízásokat szerezzen a már kiépült bizalom alapján - áll a közleményben.

Indul azújabb diplomamentő csomag

Augusztusban hozzák nyilvánosságra az újabb diplomamentő csomaggal kapcsolatos információkat, és szeptembertől indulnak az államilag támogatott nyelvi képzések - mondta Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.A képzésben egyénileg, csoportosan és távoktatási formában is részt lehet venni. Az állam személyenként akár 300 ezer forinttal is támogathatja a nyelvtanulást - ismertette a helyettes államtitkár.Az újabb programban angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven lehet megszerezni a diplomához szükséges vizsgát. A nyelvtanfolyamok 2019 végéig tartanak és 2020 első felében kell igazolni a nyelvvizsga teljesítését. Akinek nem sikerül, annak vissza kell fizetnie a támogatást - tette hozzá. Alapszakon egy középfokú nyelvvizsga kötelező a diploma megszerzéséhez. Több mint 90 ezren lehetnek, akiknek záróvizsgája van, de nyelvvizsga hiányában nem kaphatnak diplomát.

Emelkedett a fizikai dolgozók órabére egy felmérés szerint

Idén a második negyedévben 13 százalékkal magasabb, 1000 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, mint az előző év azonos időszakában, 2016. második negyedévéhez viszonyítva pedig mindez átlagosan 32 százalékos növekedés - derül ki a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közel 7 ezer dolgozó béradatai alapján készített, legutóbbi elemzéséből.A cég és a BDO Magyarország tanácsadó vállalat közös közleménye szerint a fizikai dolgozók körében a szakmunkások 1041 forintos, míg a betanított munkások 967 forintos átlagos órabérre számíthattak. Megjegyezték, hogy régiónként jelentősen eltérhetnek a számok, mert például a Dél- Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon továbbra is ezer forint alatt marad egy szakmunkás átlagos órabére, Közép-Magyarországon ez az érték már elérte az 1220 forintos szintet.A közlemény idézte Hujber Tibort, a Trenkwalder ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette: az adatokból kitűnik, hogy tovább tart a fizikai órabérek folyamatos emelkedése, bár a béremelések nagyobb része az év elején zajlott le, az első negyedévhez képest is 4,2 százalékos átlagos órabér-növekedés tapasztalható. A következő időszakok béremelési üteme elsősorban azon múlik, hogy mennyire súlyosbodik a munkaerőhiány, illetve, hogy a vállalatok milyen lépésekkel tudják ellensúlyozni ennek negatív következményeit - tette hozzá. A felsőbb kategóriákban továbbra is jóval kisebb mértékű béremelkedés tapasztalható: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú belföldi vállalat mintegy 500 középvezetője esetében vizsgálta meg a fizetéseket.A BDO felmérése szerint az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke 2017 második negyedévéhez képest átlagosan 4,7 százalék volt. Figyelembe véve az infláció időközben bekövetkező gyorsulását, reálértékben továbbra sem jelent nagyobb mértékű elmozdulást. Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere a közleményben arról számolt be, hogy némileg javítja az összképet, hogy a vizsgált időszakban a középvezetők körében a kiegészítő bérelemek (jutalom, bónusz, bérpótlékok) aránya az egy évvel korábbi 8-ról 10 százalékra emelkedett. Ennek ellenére a korábban 3 százalék körül alakuló átlagos fluktuációs ráta ebben a körben mára elérte 4,3 százalékot. A munkahelyet váltók ugyanis a cégen belüli béremelésnél jelentősebb, akár 20-30 százalékos bérnövekedést is el tudnak érni egy-egy új munkakörben - ismertette a szakértő.

PM: az adószabályok az egyszerűsítést, a csökkentést és a versenyképességet segítik

Az adószabályok az egyszerűsítést, a csökkentést és a versenyképességet segítik - hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.Kiemelte, az elfogadott adóváltozások többsége jövő év januárban lép hatályba, de lesz ami már az idén hatályos. Példaként említette a bevándorlási különadót, amelynek bevételét határvédelemre kell fordítani, és szintén az idén szűnik meg a 75 százalékos különadó.Az államtitkár rámutatott arra, hogy a jövő évi változások között a családok adókedvezménye a legnagyobb horderejű, jelentős összeg marad a családoknál.Elmondta: a nyugdíjas munkavállalóknak jövő év január elsejétől csak az szja-t kell megfizetniük, abban bíznak, hogy ennek hatására egyre több nyugdíjas tér vissza a munkaerőpiacra.

A csok emelése jótékonyan hat majd a kistelepülések ingatlanpiacára

Élénkülhet a kistelepülések ingatlanpiaca azáltal, hogy a kormány megemeli a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) összegét az ötezer fő alatti településen építkező, vagy használt ingatlant vásárló családoknál - közölte az MTI-vel az OTP Ingatlanpont csütörtökön.A közleményben kiemelik: az ötezer lakos alatti települések teszik ki a magyarországi települések 90 százalékát.Az OTP Ingatlanpont szerint a községek döntő többsége ingatlanpiaci szempontból egyelőre fehér folt. Jelenleg nagyjából 200 olyan település van az országban, ahol az elmúlt évben egyáltalán nem adtak-vettek házat, ingatlant, és további 4-500 faluban legfeljebb 1-2 tranzakciót regisztráltak - emelték ki.Rámutattak: becslések szerint országszerte 560 ezer lakás, ház áll üresen, az ezer főnél kisebb teleüléseken az ingatlanok 23 százaléka lakatlan.Míg például a nagyvárosokban átlagosan 15, a kisebb városokban 8 százalékos árnövekedés történt tavaly, a községi jogállású településeken összességében csupán 1 százalékos volt a drágulás 2017-ben - hívták fel a figyelmet utalva arra, hogy ez a különbség sok éve megfigyelhető már.Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közlemény szerint elmondta: ha a kormány megnöveli a csok-ot az ötezer fő alatti településeken, még az is elképzelhető, hogy a jövőben önrész nélkül lehet majd lakóingatlanhoz jutni az érintett települések egy részén.Használt lakás esetén az egygyermekes család 600 ezer forintra, a kétgyermekes család 1,43 millió forintra, a háromgyermekes család 2,2 millió forintra, míg a négygyermekes család már 2,75 millió forint csok-ra számíthat - emlékeztettek a közleményben.Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden jelentette be a Magyar falvak program indulását, amelynek keretében nőni fog a csok összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik. A programért a Miniszterelnökségen kormánybiztosként dolgozó Gyopáros Alpár felel, az első pályázatokat várhatóan jövő év elején írják ki.

A munkavállalóknak védőitalt és több pihenőidőt kell kapniuk hőséghullámok idején

A munkaadóknak a hőséghullámok idején különösen a szabadban végzett fizikai munkáknál (mint például útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenység) 14-16 Celsius fokos hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítaniuk a munkavállalóknak a higiénés követelmények betartásával, a munkaszervezésnél pedig rendszeres pihenőidőket kell beiktatniuk - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya a tárca honlapján.Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve, hogy 11-15 óra között lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos helyen dolgozzanak a munkavállalók.A munkavédelmi főosztály a munkaidőkeretben (például 12 órás beosztásban) dolgozók esetében a hőségriasztás idején azt javasolja a munkaadóknak, hogy ütemezzék át a munka-pihenési rendet, valamint az érintett dolgozók számára alakítsanak ki gyakoribb és hosszabb pihenőidőket.Kiemelték, a munkavédelmi oktatás alatt fel kell készíteni a dolgozókat, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fontos, hogy a dolgozók figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét esetén, valamint sérülésnél a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen arra az esetre, ha segítséget kell hívni.A munkavédelmi főosztály által működtetett, ingyenesen hívható, telefonos Munkavédelmi tanácsadó szolgálat a 06 80 204 292 zöld számon érhető el, a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és az érdekképviseleti szerveknek is tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel összefüggő jogosultságokról és kötelezettségekről.

Jövőre átalakul a kgfb-hez kapcsolódó adózás

A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó adózás, megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A változás, amely 2019. folyamána szerződések évfordulójától lép hatályba, az autósok szempontjából adósemleges - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).A közlemény szerint a biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem a díj részeként kell megfizetni. A kgfb-vel összefüggő adóeljárási feladatokat pedig a jövőben is a biztosítók látják el.Kiemelték, hogy a folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak 2019. január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Példaként említették, hogy ha valaki idén december 30-án vásárolja meg gépjárművét és még aznap megköti a kgfb szerződését, akkor az adott vásárló jövőre egész évben a jelenleg is érvényben lévő szabályok szerint fizeti majd az adót. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot. A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem jár sem bevételi többlettel, de nem is esik el forrásoktól a büdzsé.A Mabisz arra számít, hogy ha az egyéb feltételek nem változnak, mint például az egyéni bonus-malus díj akkor az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor megjegyezték, társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése. A szövetség tavaly őszi adati szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 98,2 százaléka rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.Felhívták a figyelmet, hogy a több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatja, hogy a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései értelmében fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a Mabisznál vezetett Kártalanítási Számla megfizeti, de azt vissza kell követelnie a károkozótól. A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, mértéke napi díjszámítással történik, amely személygépkocsiknál a gépjárművek teljesítményétől függően 300-800 forint naponta. Ngyobb tehergépjárművek, vontatóknál pedig elérheti a napi 2100-2600 forintot is - olvasható a Mabisz közleményében.

Csökkent a NAV-nak tartósan tartozók száma a második negyedévben

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), de a második negyedévben csökkent a számuk a március végihez képest.Június végén 2844 - március végén 3015 - magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott az adóhatóságnak egyenként több mint 10 millió forinttal, illetve 1551 - március végén 1680 - társaság és szervezet. Utóbbiak egyenként több mint 100 millió forinttal és 180 napon keresztül folyamatosan tartoztak a hatodik hónap végén - derül ki a NAV honlapján pénteken közzétett adatokból.Az adóhatóság negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adószámot ismertetik, a fennálló tartozás összegét nem tartalmazzák.A 10 millió feletti tartozással rendelkezők közül 2103 magánszemély, 707 egyéni vállalkozó, 34 adós pedig lakcím nélküli.A tartósan nagy összeggel tartozó nem magánszemély adózók közül 356 működik, illetve csődeljárás alatt áll, 430 kényszertörlés alatt, 741 felszámolás alatt, 24 pedig végelszámolás alatt van.A magánszemélyek és egyéni vállalkozók a 10 milliós küszöbértékkel számolva mintegy 28,5 milliárd forinttal, a szervezetek a 100 milliós küszöbbel 155 milliárd forinttal tartoztak június végén, együttes minimális tartozásuk 183,5 milliárd forintra rúgott. A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós - egyes esetekben milliárdos - követelése van az adóhatóságnak.

Nyári diákmunka program

Már több mint 20 ezren vesznek részt a Pénzügyminisztérium által meghirdetett nyári diákmunka programban, akiknek a száma augusztus végére meghaladhatja a 30 ezret is - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.Közölte, a nagy érdeklődésre való tekintettel további 400 millió forinttámogatást biztosítanak a megyéknek a programra, így már összesen 3,4 milliárd forinttal támogatja a kormány a 16-25 év közötti diákok munkatapasztalat-szerzését.A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a területi, települési önkormányzatok és az önkormányzati fenntartású intézmények mellett az idei évtől a mezőgazdaság és vendéglátás területén működő vállalkozások esetében is támogatható a diákok legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatása. A mintegy 20 ezer diákból több mint 1500-an a turizmus, vendéglátás területén, mintegy 300-an pedig mezőgazdasági cégeknél helyezkedtek el.Kifejtette, az erős munkaerő-kereslet kielégítése érdekében célozták meg ezeket a piaci szegmenseket, a cégek érdeklődése pedig nagy a diákmunkások iránt. A program már diákkorban hivatott elősegíteni a fiatalok munkához jutását, a korai munkatapasztalat mellett pedig a jövedelemszerzés lehetőségét is biztosítja - tette hozzá Varga Mihály.A programban azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik a tényleges foglalkoztatásukkor - leghamarabb június 18-án - már betöltötték a 16. életévüket, és legkésőbb a program befejezésekor - augusztus 31-én - még nem múltak el 25 évesek. A kormány a béreket támogatja, az önkormányzatok esetében százszázalékos a támogatás, amely legfeljebb két hónapra adható, június 18. és augusztus 31. között, maximum napi hat órás időtartamra. Összege a minimálbér, illetve a garantált bérminimum időarányos részének felel meg, így a szakképzettek esetében 135 375 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 103 500 forint lehet személyenként és havonta.Az önkormányzatoknak és a vendéglátásban, illetve mezőgazdaságban tevékenykedő cégeknek a járási hivatalokhoz kell benyújtaniuk a felmerülő munkaerőigényüket. A diákok az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál regisztrálhatják magukat - mondta el a pénzügyminiszter.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>