Hírek

Július végétől indul az egyetemisták rohama az albérletekért

Július 25-én, a felvételi ponthatárok kihirdetésével elindul az egyetemisták és főiskolások rohama az albérletekért. A fővárosban egy egyszobás lakás havi bérleti díja átlagosan 96 ezer forint körül indul, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 73 ezer forint. Budapesten az elmúlt tíz évben több kerületben megduplázódtak az árak - derül ki az Otthon Centrum friss albérleti körképéből.A kereslet leginkább az egyetemi és főiskolai kampuszok környékére irányul. Budapesten a BME, a Corvinus, az ELTE, a SOTE létesítményeinek elhelyezkedése miatt a belvároshoz közeli, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek a kedveltek, különösen a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerület. Az egyetemi városokban is a kampuszokhoz közeli, jó közlekedéssel rendelkező ingatlanok a legkeresettebbek és az árak is magasabbak.A magas árak és a költségek megosztása miatt ugyanakkor jellemzően közösen bérelnek lakást: a közös bérlésre alkalmas 2-3 szobás lakások átlagos bérleti díja a fővárosban havi 144 ezer és 253 ezer forint között mozog, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 112 ezer forint havonta. Aki csak szobát szeretne bérelni, a vidéki nagyvárosokban átlagosan havonta 40 ezer, Budapesten 52 ezer forintot kell fizetnie. Az elmúlt években jelentősen nőttek az albérletárak: míg 2009-ben a VI. kerületben átlagosan 1798 forintot kértek el négyzetméterenként a bérlőktől az Otthon Centrum adatai szerint, addig 2018. első félévében ez 3139 forint volt. Azaz 2009-ben egy 40 négyzetméteres ingatlan bérlése ebben a kerületben 71 920 forintba került átlagosan, addig idén már 125 560 forintot kellett fizetnie annak, aki Terézvárosban szeretne egy garzont bérelni. Az árak minden kerületben jelentősen emelkedtek.Az Otthon Centrum szakértői szerint mivel a bérleti díjak gyakran azonos vagy nagyobb összeggel terhelik a családi kasszát, mint egy lakásra felvett hitel törlesztőrészletei, érdemes lehet lakást vásárolni bérlés helyett. Egy átlagos, kétszobás, 55-60 négyzetméteres lakás havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk - mutat rá az elemzés.

MNB: azúj adósságfék-szabályok egészségesebbé teszik a hitelezés bővülésének szerkezetét

A lakáshitelezés továbbra is dinamikusan, de még egészségesebb szerkezetben nőhet a jövőben az MNB új adósságfék-szabályainak köszönhetően, és a fix kamatot választók hosszú távon biztonságosabban kalkulálhatnak törlesztésükkel - hangsúlyozta Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója.Felhívta a figyelmet arra, hogy az új lakáshitelesek négyötöde már most is rögzített kamatozást kér, és tavaly jórészük alacsonyabb arányú törlesztést vállalt a jegybank által most maximált, változó kamatozású hitel törlesztőrészleténél. Az MNB augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, miután az Európai Központi Bank véleményezte azt. Az október 1-jétől életbe lépő rendelet az ügyfelek jövedelmének arányában vállalható maximális törlesztőrészleteknél (JTM) fogalmaz meg új kiegészítő szabályokat - emlékeztetett.Hozzátette, hogy ezek a szabályok ösztönzik az új lakáshiteles ügyfeleket a fix, "bebetonozott törlesztőrészletű" lakáshitelek felvételére. Akik ugyanis 10 évre vagy a hitel futamidejének egészére fixálják törlesztőrészleteiket, jövedelmük ugyanakkora hányadát fordíthatják hiteltörlesztésre, mint eddig: 400 ezer forint havi nettó bevételig a felét, e fölött 60 százalékát - mutatott rá Szombati Anikó."A kockázatosabb, változó kamatozású, vagy rövidebb időre fixált kamatú forint lakáshiteles ügyfelek is bízhatnak benne ezentúl, hogy lesz elegendő jövedelmi tartalékuk, ha emelkedni kezdenének a kamatok" - mondta. Az ő havi törlesztőrészletük maximuma ugyanis jövedelmüknek az eddigiekhez képest alacsonyabb hányada lehet: 5 évnél rövidebb fixálásnál 25 százalék, 5-10 év közöttinél pedig 35 százalék - fejtette ki.Az MNB intézkedése nyomán a lakáshitelek változatlanul a tavalyihoz hasonló, dinamikus ütemben bővülhetnek. A lépés ugyanis nem a hitelek mennyiségére, hanem minőségére hat, és teszi azt egészségesebb és kiszámíthatóbb szerkezetűvé - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.Tavaly a magyarországi háztartási hiteleknél az átlagos JTM-mérték mindössze 27 százalékos volt. A hazai ügyfelek tehát Szombati Anikó szavai szerint eddig is óvatosan, döntően az új jegybanki JTM-limiteknél is alacsonyabb szinten igényeltek jelzáloghiteleket.A jegybank fix kamatozást ösztönző lépése összhangban van az idei új lakáshitelesek szándékával is, több mint négyötödük ugyanis 2018 májusban már fix kamatozással vette fel a hitelét, miközben ez az arány egy éve még alig 40 százalék volt - ismertette.Szombati Anikó szerint az MNB szeretné tovább ösztönözni a biztonságos hitelbővülést, és emlékeztetett rá, hogy az összes hazai lakáshitel szerződés közel 60 százaléka - a régebbi változó kamatozású konstrukciók miatt - még mindig egy évnél rövidebb időre fixált kamatozású. Sok ügyfélnek így célszerű volna régi hitelét szerződésmódosítással vagy fix kamatú konstrukcióval - például minősített fogyasztóbarát lakáshitellel - átalakítania a jegybanki szakember szerint.Az új adósságfék-szabályok illeszkednek az MNB korábbi, a biztonságos fix kamatozású lakáshitelek terjedését szolgáló intézkedéssorozatába. Az ügyvezető igazgató a fogyasztóbarát lakáshitelek és az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja mellett ezek közé sorolta, hogy a hitelintézetek kötelesek lakáshiteleik 15 százalékánál az azokhoz szükséges forrásokat hosszú futamidejű jelzáloglevelek révén előteremteni.Az elmúlt évtized kamatváltozásai bizonyítják, hogy a jellemzően 15 éves futamidejű lakáshiteleknél aligha lehet úgy kalkulálni, hogy nem változnak a törlesztőrészletek - hangsúlyozta. "Márpedig aki fix kamatot választ, annak a kamatrögzítés időszaka alatt nem változik a havi törlesztője" - összegezte.

Új jegybanki ajánlás a zálogkölcsönök nyújtásáról

Új, szeptember közepétől alkalmazandó ajánlást bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi intézmények, kiemelt közvetítőik és refinanszírozóik részére a zálogkölcsönök nyújtásáról, a jegybank egyebek mellett elvárásokat fogalmaz meg a zálogkölcsönök lejárata után felszámított kamatok, díjak és költségek mértékéről.Az MNB hétfői közleménye szerint az ajánlás a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsönnel kapcsolatos jegybanki elvárásokat tartalmazza, a szabályozás alkalmazását szeptember 15-től várja el a jegybank az érintett intézményektől.A jegybank fogyasztóvédelmi elvárásai között szerepel, hogy a zálogtárgyat futamidőn vagy türelmi időn belüli kiváltás esetén haladéktalanul, a türelmi időt követően pedig - a kényszerértékesítésig - 5 munkanapon belül bocsássák az ügyfél rendelkezésére, ha igényli azt. A zálogtárgy kiváltását csak kivételes, indokolt esetben köthetik előzetes bejelentéshez. A zálogtárgyak zálogjegyen is feltüntetett becsértékének a valós piaci értékhez kell igazodnia.A jegybank elvárja, hogy a futamidő lejártától a kényszerértékesítésig terjedő időszakra a zálogkölcsönző pénzügyi intézmény maximálja az általa felszámítható kamatok, díjak és egyéb költségek összegét. Fontos, hogy ezek is igazodjanak a pénzügyi intézménynél a zálogtárgy őrzésével, értékének megóvásával, valamint a kényszerértékesítéssel kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségekhez.Az MNB felhívja a figyelmet a fogyasztói érdekkel összeegyeztethetetlen gyakorlatokra is, így például az ügyfél késedelme esetén a szerződésszerű teljesítés ügyleti kamatát többszörösen meghaladó díj felszámítása nem fogadható el.Az ajánlás szerint az ügyfél késedelme esetén a késedelem időtartamára legfeljebb az adott zálogkölcsön ügyleti kamatának másfélszeresét 3 százalékponttal meghaladó mértékű - és a zálogkölcsönök teljes hiteldíjmutató-plafonját meg nem haladó - késedelmi kamatot javasolt felszámítani.A zálogkölcsön nyújtása előtt az ügyfelet tájékoztatni kell az ahhoz kötődő alapvető fogalmakról, így a türelmi és várakozási időről, a futamidő-hoszabbításról és a kényszerértékesítésről. Tájékoztatni kell a teljes hiteldíj mutatóról, és az ezen belüli kamatról, díjakról, egyéb költségekről, valamint a zálogtárgy kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásról, annak díjairól, illetve arról is, hogy a kényszerértékesítés után a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége van az ügyfél felé.Elvárás, hogy a zálogkölcsönre vonatkozó hirdetmény elvihető formátumban, közvetlenül elérhető helyen folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére álljon.Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a pénzügyi intézmény vagy kiemelt közvetítője jelzi az ügyfeleknek, hogy elérhetőségük megadásával lehetőség van arra (többletköltséggel), hogy még a zálogtárgy kényszerértékesítése előtt külön értesítést kapjanak, így akár ekkor kiváltsák azt.A jegybank szerint célszerű továbbá az is, hogy a fogyasztók a kényszerértékesítés után legfeljebb 30 nappal értesítést kapjanak az elszámolási kötelezettség következtében őket megillető összegről is.Az MNB közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénzmosási törvény módosításával gyakorlatilag megszűnt az anonim zálogkölcsönnyújtás lehetősége. A zálogkölcsönt nyújtó intézmény 3,6 millió forint alatti hitelügyletnél a fogyasztó nevét, születési adatait, jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél annak nevét, rövidített nevét és székhelyét köteles rögzíteni. Efölötti ügylet esetén jóval több azonosító adatot kell megadni a hitelnyújtáshoz, és az MNB elvárása szerint a hitelnyújtónak meg kell követelnie az ügyféltől ezek okirattal történő igazolását.

PM:átláthatóbbá válnak a bankszámlák költségei

A bankoknak egységes díjjegyzéket kell készíteniük a lakossági pénzforgalmi számlatermékeikről, ezeket a kondíciós listákat pedig fel kell tölteniük egy összehasonlító adatbázisba jövő év közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel pénteken, hozzátéve, hogy a tárca társadalmi egyeztetésre bocsátotta az erről szóló kormányrendelet tervezetét.A közlemény kitér arra: az egységes kondíciós listáknak köszönhetően a lakossági ügyfelek számára átláthatóbbá és könnyebben összehasonlíthatóvá válik a hitelintézetek bankszámla kínálata.A tervezet szerint az adatokat a bankoknak egy központi pénzügyi felügyeleti adatbázisba is fel kell majd tölteniük. Így az ügyfél a számára fontos díjtétel (például a külföldi átutalás vagy a bankkártya díja) alapján azonnal össze tudja hasonlítani az ajánlatokat.Rámutatnak: az átláthatóságot segíti az is, hogy a bankoknak évente díjösszesítőt kell majd küldeniük az ügyfeleknek minden, a bankszámlájuk alapján igénybe vett pénzügyi szolgáltatásról. A banki költségek pontos ismeretében az ügyfelek megalapozottan tudnak majd dönteni arról, hogy továbbra is igénybe veszik az adott pénzügyi szolgáltatást, vagy esetleg szolgáltatót váltanak. Ebben az esetben választhatják az egyszerűsített bankváltást is - jelezte a tárca.A PM várakozásai szerint a könnyebb összehasonlítás, a számlatermékek jobb átláthatósága a bankokat erősebb versenyre ösztönözni majd.A számladíjak összehasonlítását biztosító rendelet az uniós fizetésiszámla-irányelv része, a társadalmi egyeztetés és a kormány döntése után várhatóan 2019. július 31-én lép hatályba - olvasható a PM közleményében.

A NAV nyomon követi a vállalkozások pénztárgépforgalmi adatait

Akiknél az online pénztárgép forgalmi adatai jelentős emelkedést, majd ismét visszaesést mutatnak, azok a NAV további figyelmére, akár adóellenőrzésre is számíthatnak.Az online pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) küldött adatai nyomán a hivatal folyamatosan követi a vállalkozások forgalmát. Az adótraffipax-jelzések, valamint a forgalomszámlálások hatására egyes vállalkozások pénztárgépben rögzített forgalma jelentősen emelkedik, majd a NAV figyelő tekintete elmúltával hirtelen visszaesik. Ennek alapján az adóellenőrök könnyedén ki tudják szűrni azokat, akik nem adnak nyugtát, vagyis bevételeiket eltitkolják. A NAV Győr-Moson-Sopron megyében is rendszeresen közzéteszi ellenőrzési információit. A hivatal, az adótraffipaxszal honlapján előre jelzi mikor, hol, vagy éppen mely tevékenységi körben lehet számítani a revizorok megjelenésére. A tapasztalatok szerint az adótraffipaxban meghirdetett napokon növekszik a kiadott nyugták száma. Az ellenőrök forgalomszámlálásokat is végeznek. Ilyenkor biztosan a valós forgalmi adatok kerülnek a pénztárgépbe, ami jó alapot ad a későbbi összevetéshez. A revizorok tablettel nyomon követik az adatokat, így azonnal össze tudják vetni a valós forgalmat az online pénztárgépek által szolgáltatott információkkal. A pénztárgépadatok elemzésével könnyen kiszűrhetők azok, akik csak az adóellenőrök megjelenésekor kezdik el folyamatosan használni az online pénztárgépet. Az elemzést számtalan visszakeresési, lekérdezési lehetőség segíti: akár percre pontosan láthatók a nyugtaadatok, de lehetőség van egy adott napszak adatait, vagy akár napi, heti vagy hosszabb időszakot átfogó átlagot lekérdezni az online információkból. Egy megyei étteremben például a forgalomszámlálás alatt a napi nyugtaforgalom közel megháromszorozódott, az átlagos napi bevétel pedig több mint másfélszeresére nőtt. Az ellenőrzés utáni időszakban visszaestek az adatok, a kiadott bizonylatok száma 60 százalékkal, a bevétel mintegy 40 százalékkal csökkent. Akiknél az online pénztárgép forgalmi adatai jelentős emelkedést, majd ismét visszaesést mutatnak, azok a NAV további figyelmére, akár adóellenőrzésre is számíthatnak. A NAV a jogkövetést segítve tájékoztató levélben is felhívja az érintett vállalkozások figyelmét a bevétel időszakonkénti alakulására és a szembetűnő változásokra. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek tárhelyükre kapják a tájékoztatót.

Az MNB 180 pontos javaslatot dolgozott ki a versenyképesség javítására

A Magyar Nemzeti Bank újabb javaslatokat dolgozott ki az ország versenyképességének javítására, a 180 pontos csomagot átadta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak kedden - közölte a jegybank.A 180 pontos javaslatcsomag szerint a versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, és az ország a reformpályán eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát, magas termelékenységgel. A 2030-ra elérhető eredmények közé sorolták, hogy a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék, a nettó reálbérek kumulált emelkedése 87 százalékos lehet, a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletes marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig csökken. Az infláció 2030-ra 3 százalékos, az államadósság pedig 38 százalék lehet a javaslat szerint.A reformterületek között az MNB kiemeli az állami hatékonyság növelését a digitális közszolgáltatásokkal, az adóbevallások egyszerűsítésével. Az MNB szerint adóreformok szükségesek a teljes foglalkoztatásért, a munkát terhelő adók csökkentését folytatni kell. A fő célok között szerepel a modern egészségügy kialakítása pénzügyi revízióval, állami ellátás javításával. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, és innováció is szerepel.A javaslatok célja a magyar gazdaságban - elsősorban a külső-belső egyensúlyi és adósságmutatókban, valamint a munkapiacon - kialakult pozitív trendek megtartása mellett a termelékenység javítása, a teljes foglalkoztatás fenntartása, valamint a demográfiai fordulat megalapozása - közölte az MNB.Mint írták, 2013 óta a magyar gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot. A következő évtizedek legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az elért eredmények megtartása mellett a felzárkózási pálya erősítése lesz, ezzel biztosítva a magyar emberek életminőségének folyamatos javulását és a társadalmi jólét emelkedését - fogalmaztak. A hosszú távú fenntartható felzárkózást egy átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg.A versenyképesség javítását célzó lépések hatása gyakran hosszabb távon jelentkezik, így az MNB egyaránt fontosnak tartja egy strukturált hosszú távú program kidolgozását, valamint a végrehajtott intézkedések folyamatos utókövetését.Közölték: a világgazdasági megatrendek feltérképezésével azonosíthatóak a belépési pontok a fejlett gazdaságok közé. Az intézkedésekben célzottan kell kezelni a humántőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek - hangsúlyozza az elemzés.

Kiemelt ellenőrzés indul a környezetvédelmi termékdíjköteles termékekre

A hétfőn induló kiemelt ellenőrzés ezúttal a környezetvédelmi termékdíjköteles termékekre koncentrál, az utólagos adótraffipaxról szóló figyelemfelhívás július elejétől elérhető a NAV honlapján. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatkezelése több mint 200 olyan adózót szűrt ki, akik az EKÁER-, valamint a vám- és tagállami adatbázisok adatai szerint az elmúlt két évben környezetvédelmi termékdíjköteles terméket ? többek között akkumulátort, csomagolószert, gumiabroncsot, elektronikai berendezést ? hoztak belföldön forgalomba vagy importáltak, de arról bevallást nem nyújtottak be vagy nem teljesítették a termékdíjra vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Van köztük olyan vállalkozás, amelynél több mint 680 millió forintos eltérést mutat az előzetes szűrés. A NAV revizorai a július 9-től induló ellenőrzéssorozatban ? egyedi kockázatelemzés után ? jellemzően a termékdíjjal kapcsolatos bejelentésre, bevallások benyújtására és az e tekintetben szükséges nyilvántartásokra fókuszálnak. A NAV a hírt ezúttal is az ellenőrzések megkezdése előtt majd egy héttel, július 2-án közzétette honlapjának Adótraffipax rovatában ?, hiszen mind a hivatal, mind az érintett vállalkozások közös érdeke, hogy az esetleges mulasztók még szankciómentesen, önként pótolják hiányosságaikat. Azok, akik nem tesznek eleget adókötelezettségüknek, kisebb hiba esetén támogató eljárásra, szándékos mulasztás esetén azonban ellenőrzésre számíthatnak. Ez akár azt is jelentheti, hogy nemcsak a bevallani elmulasztott termékdíjat, de adott esetben az akár háromszoros mértékű termékdíjbírságot és a késedelmi pótlékot is meg kell fizetniük.

Érdemes fixálni a hitelkamatokat

Érdemes átgondolni a hitelkamatok fixálását, mert a bankközi piacon emelkedtek a kamatok, és ezt a bankok érvényesíteni fogják a hitelkamatokban - hívta fel a figyelmet Trencsán Erika, a BankRácio.hu hitelszakértője Kifejtette, azoknak lesz érzékeny a hitelkamat-emelés, akik rövid időszakra a fixált kamatozású hitelt választották, mert a fix időszak után a kamatemelés miatt megemelkednek a havi törlesztő részletek. Példaként említette, hogy egy 10 millió forintos, 15 éves futamidejű hitelnél egy százalékos kamatemelkedés mintegy 4500 forinttal növeli meg a havi törlesztő részlet.Trencsán Erika kiemelte, a bankok hitelajánlatában már megjelentek a hosszabb időszakra fixált kamatok is, 3-5 éves, de akár teljes futamidőre is lehet fixálni a kamatot, ami biztonságot jelent a hitelfelvevők részére.A hitelszakértő azt tanácsolta a leendő banki ügyfeleknek, hogy hitelfelvételkor hasonlítsák össze a bankok ajánlatait, mérlegeljék a hosszabb távra biztonságos és kiszámítható hitelajánlatokat.

Azátadandó új lakások leszoríthatják a magas albérletárakat

A közeljövőben elkészülő több tízezer új lakás leszoríthatja a jelenlegi magas albérletárakat - mondta az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzőjeBalogh László kifejtette, az albérletárak magasak, ám országrészenként jelentős különbségek vannak a hasonló állapotú kiadó lakások árában: míg a fővárosban egy garzon átlagos havi bérleti díja 110 ezer forint, Debrecenben 80 ezer, míg Miskolcon 50-55 ezer forintért adnak ki egy garzonlakást.A szakértő szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy a hosszú távú albérletfizetés helyett nem érdemes-e inkább saját lakás törlesztőrészleteit fizetni, ugyanis utóbbiak alacsonyabb összeget jelentenek, mint a havi albérleti díj.

NAV: több mint 120 ezren csatlakoztak már az adóhivatal online számlarendszeréhez

Több mint 120 ezren csatlakoztak már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online számlarendszeréhez, az érintetteket júniusban adózói fórumok tájékoztatják a számlabekötési kötelezettség részleteiről - mondta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakfőigazgatója.Csendes Ágnes kifejtette, hogy a rendszerben a NAV szerverével kommunikál az érintett vállalkozások számlázó programja, az érintetteknek tehát meg kell győződniük arról, hogy a kettő közötti kapcsolat létrejöhet. A csatlakozási kötelezettség kézi számlakiállításra is kiterjed, de informatikai bonyodalmak leginkább a komplex vállalatirányítási rendszerekben adódhatnak, hiszen ezeknél a számlázást össze kell kötni például a könyveléssel vagy a készletnyilvántartással is - tette hozzá.A NAV szakfőigazgatója szerint nehézségek esetén a szoftverfejlesztőket érdemes felkeresni. Hangsúlyozta, hogy előzetesen nem lehet méltányosságot kérni késedelemre, de az ilyen ügyekben az adóhatóság méltányolni fogja, ha az érintettek jogkövetőek és tettek már lépéseket az átállás érdekében. Július 1-jétől valós időben kell jelenteni a NAV-nak a 100 ezer forintnál nagyobb áfatartalmú, cégnek kiállított számlákat, ezért az érintetteknek regisztrációval kell csatlakozniuk az adóhatóság online számlarendszeréhez.

<<< Előző 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 Következő 10>>>